6 érdekes tény az antibiotikumokról
hirdetés
A kérdés, hogy érdemes-e antibiotikumot szedni, szinte mindenki életében felmerült már. Annyi rémtörténet kering a baktériumellenes készítményekről, hogy a legtöbben ódzkodunk tőlük. Pedig, ha elég információ birtokában vagy, az antibiotikumos kúrák nemcsak hatékonyak, de biztonságosak is lehetnek.
Az első és legfontosabb szabály, hogy antibiotikumot kizárólag akkor szedj, ha betegségedről egyértelműen, minden kétséget kizáróan megállapították, hogy baktérium okozta probléma. A leggyakoribb bakteriális betegségek a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás vagy az agyhártyagyulladás. Gyakori probléma, hogy az orvos náthára, torokgyulladásra, vagy egyéb, vírusok okozta betegségekre is antibiotikumot ír fel, amely ilyenkor nemcsak hatástalan, de a rezisztens törzsek számát is szaporítod vele. A rendszeres, ok nélküli, gyakran alkalmazott antibiotikumos kúra nem tesz jót a szervezetnek, hiszen a betegséget okozó baktériumokkal egyetemben irtja a szervezet hasznos baktériumait is. Éppen ezért fontos, hogy az orvosnak mindig említsd meg, ha nemrég szedtél antibiotikumot, és felelősséggel, csak szakember által felírt gyógyszert szedj be.
Tudtad? Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumnak, amelyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumként említették. A két fogalom a későbbiekben egybeolvadt, és ma már minden baktériumellenes készítményt antibiotikumnak hívunk.
Tudtad? Az első antibiotikumot, a penészgomba által előállított penicillint Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban. Igaz, korábban használtak már kemoterapeutikumokat.
Tudtad? Antibiotikum-rezisztenciának nevezzük azt, amikor a baktérium ellenáll a gyógyszeres kezelésnek. Két típusát különböztetjük meg:
- természetes ellenállás: elsődleges ellenállásnak is nevezik, amikor a baktériumra sosem hatott a gyógyszeres kezelés;
- szerzett ellenállás: másodlagos ellenállásnak is nevezik, amikor a baktérium a természetes kiválasztódás során védettséget szerez a kezelésekkel szemben.
Az utóbbi jelenség nem számít kuriózumnak. Különösen a kórházban szerzett fertőzésekre jellemző, hogy a leggyakrabban használt gyógyszerek hatástalanok velük szemben.
Tudtad? Ha antibiotikumos kúrát rendel el az orvosod, a kúra alatt reggel és este fogyassz el egy-egy pohár élőflórás joghurtot, hogy megóvd a bélflórád, valamint a hasznos bélbaktériumokat a gyógyszer hatásaitól. Fontos azonban, hogy ezt is megbeszéld az orvossal, hiszen egyes kalciumtartalmú termékek csökkenthetik a gyógyszerek hatását.
Tudtad? Egyes tünetek irányadók lehetnek annak eldöntésében, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű betegséggel küzdesz-e. Tipikus vírusos tünetek például a hőemelkedés vagy a magas láz, az izomgyengeség, a nátha, az enyhe torokfájás, a rekedtség. A bakteriális légúti fertőzés jellemző tünete ezzel szemben az, amikor nem szűnik a láz, vagy újra belázasodsz, illetve köhögéskor masszív, gennyes köpet ürül a szervezetedből.
Tudtad? A megelőző jellegű antibiotikumos kúrának nincs sok értelme, ezért csak különleges esetekben rendeli el az orvos. Ilyen például a magas láz fennállása legyengült immunrendszerűek, illetve szívbetegek esetében.
7 érdekes tény a nemi betegségekről
7 érdekes tény a könnyről
