Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. June 26. Monday, János, Pál   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 
 

Naponta csinálod, pedig tüdőrákot okoz

2011.10.28. | T. Puskás Ildikó
Az onkológiai megbetegedések gyakoriságát, valamint az elhunytak számarányát tekintve a világon második helyen áll a tüdőrák.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

Hosszú ideig tünetmentes betegségről van szó, ezért az ebben a daganatfajtában érintettek többsége csak akkor kerül az orvosok látóterébe, amikor már valamilyen közérzet- vagy életvitelrontó tünete van, vagyis amikor a daganatos sejtek már támadásba lendültek. Márpedig a későn felismert tüdőrák nehezen vagy egyáltalán nem gyógyítható.
Ez utóbbi ok miatt a tüdőrákban megbetegedettek 5 éves túlélési aránya meglehetősen alacsony, csupán 15 százalék körüli.

Füst, por, szmog, avagy ezt (meg)szívjuk?

Ennek a rosszindulatú daganatos betegségnek a kialakulásáért elsősorban a dohányzást teszik felelőssé a légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó doktorok, onkológusok – a férfiak tüdőrákjának legalább 85 százalékát, a nőkének mintegy 75 százalékát okozza a cigarettázás. Ugyanakkor az utóbbi évek kutatásai kiderítették: kialakulásában számos más – külső és belső – tényező is közrejátszhat.
Nehéz volna tagadni, hogy az 1960 (az iparosodás fellendülése) óta évről évre szaporodó tüdőrákos megbetegedésekért az egyre szennyezettebb levegő is felelőssé tehető. Többek között a gázolajjal közlekedő járművek kipufogógázában található részecskéknek – ma már vizsgálatokkal igazoltan – közük lehet a tüdőrákos megbetegedések számának növekedéséhez, de a tüdőt folyamatosan bombázó anyagok listájára kerültek az autók gumiabroncsáról a levegőbe kerülő szennyező porszemcsék is, amelyeket úton-útfélen belélegzünk.

Beteg házakban beteg emberek

A veszélyes, a tüdőnket ugyancsak károsító szennyező anyagok sorában megtaláljuk az azbesztet (régebben építkezéseknél használták, ám még ma is megtalálható egyes hőszigetelőkben, csövekben, tartályokban, szűrőkben, tűzálló termékekben).
A gyakorló orvosok is, a tudományos kutatók is a második helyen tartják számon a hörgőrákot provokáló anyagok között a radon nevű láthatatlan, szagtalan, íztelen radioaktív (nemes)gázt.
A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a bányászatban, az uránfeldolgozásban dolgozók kerülhetnek kapcsolatba ezzel a gázzal (az urán bomlástermékével), hanem kivétel nélkül mindenki, csupán az a kérdés, milyen mennyiségben lélegezzük be… Folyamatosan jelen van ugyanis a környezetünkben, legyünk akár a lakásunkban, akár a munkahelyünkön. A radonsugárzás ellen nehéz védekezni, mivel a radon nagyobb része a talajból, kisebb része pedig az építőanyagokból kerül az épületek zárt légterébe, ahol felgyülemlik, majd a különféle porszemszemcsékhez tapadva kerül be a légutakba és a tüdőbe.
A radontelítettséggel szemben a leghatékonyabb védekezés a gyakori szellőztetés.
Nem eléggé köztudott, hogy az államilag támogatott energiatakarékosság keretében zajló hőszigetelési program (többek között a panelépületek külső „beburkolása”, az ablakok hermetikusan záródóra cserélése) igencsak hozzájárulhat a lakások radonkoncentrációjának növekedéséhez. Bár a WHO már 1988-ban felhívta a figyelmet ennek a nemesgáznak a rákkeltő hatására, Magyarországon az egészségügyi hatóságok nem foglalkoznak érdemben a radonterhelés kockázataival és kivédésének lehetőségeivel. Pedig ennek átgondolását a hazai onkológiai statisztikák is indokolnák, mivel az évenkénti összes, új tüdőrákos megbetegedéshez köthető halálozások mintegy 10-15%-a származtatható vissza erre a légszennyező gázra.
A tüdőrákot „előhívó” anyagok sorában ott találhatók egyes vegyszerek és illóanyagok is. A nem dohányzó emberek között a magas kockázati körbe tartoznak – többek között – a bányászatban, autóiparban vagy az építő-, fém-, gumi- és alumíniumiparban, a kerámia- és téglagyártásban, a festékgyártásban dolgozók; de a fokozottan veszélyeztetettek között ott találjuk a bőrkikészítéssel, üvegművességgel foglalkozókat, sőt a benzin- és gáztöltőállomások dolgozóit is.

A tüdő is „hozott anyagból” dolgozik

Bár elsősorban a tüdőbe kerülő káros anyagokkal hozható összefüggésbe ennek a ráktípusnak a kialakulása, kockázatnövelő tényező lehet a genetikai hajlam is. Amennyiben a felmenők, oldalági rokonok körében előfordult már tüdőrák vagy valamilyen más légzőszervi megbetegedés (hörghurut, tüdőgyulladás, tbc, asztma), megnő az egyén veszélyeztetettsége. Az immunrendszeri betegségekben érintettek (pl. a HIV fertőzöttek) ugyancsak a magas kockázati körbe tartoznak e daganattípus tekintetében.
Nem dohányzók körében a tüdőrák közvetett okozat, vagyis gyakran más szerv rákjának tüdőáttétje jelenik meg daganatos elváltozásaként.
Az eredeti (primer) daganat emlő-, vastagbél-, vese-, here-, gége- stb. eredetű lehet. Ezeknek a daganatoknak a vérkeringésbe kerülő sejtjei ugyanis megtapadnak a tüdőben, és ebből fejlődnek ki aztán a tüdőáttétek (metasztázisok).
A tüdőrákot hörgőráknak is nevezik, mivel általában a hörgők falából indul ki a hámeredetű sejtburjánzás. A léghólyagocskákból ritkán fejlődik ki rák.

Figyelmeztető jelek

A vérköpés köhögéssel ürülő vért, vagy véres, vércsíkos légúti váladékot jelent, amely a tüdőrákra is, de más légúti betegségre (pl. tüdőembóliára) is utaló tünet lehet, ezért azonnali kivizsgálást igényel.
A nehézlégzés arra utal, hogy a daganattól elzárt hörgők miatt a tüdőnek egy részébe nem jut levegő.
A légzéskor fellépő mellkasi fájdalom a tüdőszéli daganatoknál fordul elő, míg a tüdőcsúcsban növekvő hörgődaganat erős váll- és karfájdalommal, érzészavarral, ritkán pedig látásproblémákkal is járhat.
A rekedtség a tüdőrák mellkason belüli szétterjedésére utalhat, ami már érinti a hangszalagot mozgató ideget. Amennyiben a rekeszizomhoz futó ideg sérül, a rekeszizom-bénulás következményeként nehézlégzés léphet fel.
Nyelési nehézség és nehézlégzés a nyelőcső és mellkasi nyirokcsomók daganatos megnagyobbodását jelezheti.
A nagyhörgők és a nyelőcső közötti daganatra utalhat a köhögés krónikussá válása, és az annak nyomán fellépő tüdőgyulladás.
A mellkasi nyirokcsomók megnagyobbodása, a fej és a felső végtag területéről vért szállító nagyvéna összenyomódása miatt a nyak és az arc megduzzadhat, „elkékülhet”, fejfájás, szédülés jelentkezhet.

Irány a tüdőszűrő!

Ne várd meg a zavaró, vagy már súlyos tünetek jelentkezését. Évente egy alkalommal menj el tüdőszűrésre. A tüdőrák is azon, alattomosan kifejlődő tumoros megbetegedések közé tartozik, amelyek a korai stádiumban még panaszmentesek. Ha a tüdőd „időben” kerül „célkeresztbe”, a gyógyulási és életesélyeid is megnőnek.


5 jel, ami tüdőrákra utal
Gyakran tárgyalt téma, napról napra újabb kutatási eredményekkel. Összefoglaljuk, ami biztosan tudható a tüdőrák kialakulásáról.  tovább Tovább
Tüdőrák: típusok és túlélési...
A rettegett betegség különböző fajtái más-más gyógyulási esélyt hordoznak. Ismerd meg, melyik típus milyen kockázattal járhat!  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

betegség dohányzás daganat tüdőrák




hirdetés