Eger egyik legnagyobb szülötte Bródy Sándor/1863-1924/, iró és újságiró, aki a naturalizmust és a romantikát kivánta egybeötvözni műveiben. Fia, Bródy András irta róla egy visszaemlékezésben: " Apámat minden érdekelte, ami Heves megyei, főképp egri. Szerinte a világ közepe Eger, és minden földadta jó között a legjobb az erről a tájékról való."
Hatvany Lajos pedig ezt irta róla és Egerről a Nyugatban 1915-ben:" Ahol a Mátra, halkan, lassan szőllős lankákba aláhull, ahol még a hires hevesi port is, zamatos, édes kakukkfű illata hatja át, ahol szemlélődő egyházfejedelmek lépdelnek méltóságteljesen kacér, barokk palotáikban, ahol a legfeketébb földből legsárgábban szökken elő a dús, magyar kalász, ahol a komor történelmi múltnak sehol sincs sötét nyoma, ahol minden véres emlék felvidul a táncos napsugárban - szines Eger, izes Eger, édes Eger, kedves Eger, finom Eger, drága, gyönyörű, egyetlen, nemes, köves, soktornyos és katolikus Eger, de azért játékos, meglepetéses, füves, rétes, minaretes, parasztos és pogány Eger, adta nekünk és küldte le hozzánk Bródy Sándort."
Ezek a mondatok is jelzik, hogy méltán nevezték el Eger egyik legszebb utcáját Bródy Sándorról.