5let :)

Ezt hívom én beugrós libellének :), amikor csak gyorsan valami fontosat szeretnék másokkal megosztani. Ez esetben javasolni.


Egyrészről sok öröm forrása, ha egymás írásai megmozdítanak bennünk olyasmit is, ami aztán egy új bloghoz, hozzászóláshoz vezet, bővül a téma, közelítés, másrészt újabb és újabb olvasókat vonz, mert érződik a közösségi hangulat, az egymásra figyelés. Manapság szinte „lépesméz” egy jó, békés, barátságos szellemi közeg.:)

Viszont a bővülésből, jó értelmű áthallásokból, kapcsolásokból egyre bonyolultabb rendszer szövődik, amiben könnyű elveszíteni a fonalat. Eddig úgy tűnik, vagy a címben, vagy más módon hivatkoztunk többen az ilyetén kapcsolódásokra, de talán jó lenne valami egységesebb, követhetőt használni erre. Nem könnyű kitalálni, bevezetni ilyet, ám amikor írjuk, még meglehetősen eleven az impulzus, a forrást, az ihletőt könnyebb jelezni, mint egy később olvasónak kikeresni az esetleg idetartozót.
Szabadabbá válhat a címadás, ami valljuk be:) fél siker, mert elkerülhető, hogy a címbe fogalmazzuk az utalást, kapcsolódást.

A javaslatom az lenne, mint más műveknél is szokás, a végén gyakorta szerepel lista, hogy ne mondjam forrás:), hisz ebben az esetben másról, csupán a kapcsolódási lehetőségről, ihletadóról gondolnék említést, bár bizonyos értelemben az is „forrás”. :)

Velem is többször megesett, ahogy tapasztaltam másokkal is már, egyik írásból következett a másik, én merítettem mástól, vagy fordítva, és én ezt kimondottan értéknek tekintem, egy gondolat, érzésfolyam még világosabb megmutatását. Még egy apróság. :)
A „műfaj” valljuk be, időigényes. Ha bogarászni, keresgélni is kell, különösen, viszont idő híján, vagy későbbi csatlakozás miatt kimaradhat sok-sok élmény, amiért kár. Egymás idejének tiszteletére így elég egyszerű eszköz.:)

Én mindenesetre, az írásaim végén – igyekszem majd figyelni is, nehogy elmaradjon -, vagy mint legelső hozzászóló utalni fogok az ilyen összefüggésekre. Az utóbbi tán jobban tetszik. Akkor ott lesz szerző, cím, könnyen utánakereshető. Lesz belőle egy ajánlás. :))))

És úgy gondolom, ha másokat ezzel nem sértenék, az eredeti blog hozzászólásomban is jelezni fogom, ha esetleg utólag is. Rend a lelke mindennek, jellemző vesszőparipám.:)
Így a még jóval régebbi írásokat is bevonhatjuk a vérkeringésbe, hisz folyamatos bennünk is, érzéseinkben, gondolatainkban is a változás. :)

Belibbentem, kilibbenek :) Folytatom otthonunk fizikai síkján is a „rendszerezést”. :)
„Úszik” ugyanis még a konyhám ….. :)