.... lettél ma kisfiam :)
Izgi volt nagyon, mert legalább harmadik napja ültem szinte egyhelyben a hatalmas pocakommal az íróasztal mögött. Adóbevallást készítettem a kis divatáru üzletemnek, a Molett Módinak. Az adminisztráció, akkor sejtettem, egyikünknek se lesz kedvence soha.
Micsoda anyai megérzés! :)
Délután egy soros vizsgálatra már eléggé nehezen mozogva jutottam be, és bár csak március 10. körülre vártunk, mármint papíron:), az orvos, a drága Kovács doki:), azért megpendítette, tán korábban érkezel ….. Hatalmas lendülettel bevéstük a gyors döntést a rózsaszín könyvecskébe: apás szülés :)…… és azonnal latolgattuk a lehetséges időpontokat. A doki aznap épp ügyeletes volt, és tudatta, legközelebb szombaton, de „készenlétben áll” bármikor.
Nagyon bírtam őt akkor is, azóta is, minden nőnek ilyen emberséges, barátságos nőgyógyászt kívánok, természetes volt hát a beszólás: „Eszemben sincs kiszúrni magával Doki, megígérem, értünk nem kell „külön bejönni” ……. „:)
Kora este még elvittem a bátyádat az úszóedzésre …. :) …… fészkelődtem is rettenetesen ….. aztán riadóztattuk a nagyit, éjjelre bátyádat őrizni jöjjön , mert mi megyünk …. 20:10-kor, épp felcsendült a Klinika :) főcímzenéje, amikor elindultunk, 5 percnyi távolságra ugyan, de örökkévalóságnak tűnt. És megtartottam a szavam a dokinak, az aznapi ügyeletben „elintéztünk” mindent”. ……. Te sem szereted a laca-facát:) azóta se :))))))
Nem volt sok adminisztráció, a szokásos macera is elmaradt:), elég furán lépegetve araszoltam a folyosón a szülőszobáig ….. akkor már ….. pedig rohantam volna. :)
Nagyon kívánkoztál erre a világra, persze nagyon vártunk is, csak egy picit tudtam helyezkedni azon a bűvös ágyon, apa támasztotta a hátamat, és …. itt vagy:) Köszönöm!
19 évesen, egy hangyányit még igazán a „kisfiam” :)))))))))
![]() |
| Származási hely: my photos |