A szerelem égő lángolás, a szeretet a parázs állandó, folyton égő szivet, lelket melengető, meleget tartó érzés, és bármikor kész ismét lángolni. A szeretet szó elszáll. De a tetteiddel, az egymásra figyeléssel, egymás elfogadásával, azzal ahogy nézel rá, azzal hogy gondoskodsz róla érzi a törődést a szeretetet a biztonságot. Ez az igazi szeretet. Magadba nézel és tudod, hogy még mindig szerelmes vagy belé. Ezért aztán sok mindent elnézel még olyan dolgokat is,amiket másnak nem tudnál elnézni.De el kell nézni, mert szerelmes vagy belé. El kell fogadnod a másságát, nem kell akarni átformálni, Ő attól marad Ő, hogy saját magát adja! Bármit kérhetsz Tőle, de azt ne hogy megtagadja önmagát!
Sőt ha beléd bújik a félsz, hogy elveszíted Őt, s úgy érzed esetleg van valaki más is. Nem szabad érezze a bizonytalanságod, a bizalmatlanság megöl mindent. A féltékenység egy gyilkos féreg, ami szétrág mindent. Sőt még csak észre sem veheti, hogy te ezt érzed, mert akkor, azt fogja hinni oda a bizalom. S úgy fogja érezni semmi értelme! Meg kell adni a szabadságot a másiknak, tudjon szárnyalni, ha szeret veled marad, ha elmegy sose volt a "tiéd". Nem a tulajdonod, a társad! Óriási különbség! És ha te mindezt megtudod tenni, akkor elmondhatod, hogy még mindig van őszinte szerelem.