Fantasztikus újdonságok a gőzről
hirdetés
Tudod, hogy valójában ki fedezte fel és kik tökéletesítették a gőzgépet? Olvastad már, hogy mit is írt James Watt fia 1834-ben a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak? Feltűnt már, hogy mi a különbség a lokomobil és a lokomotív között? Hallottál arról, hogy a világ első tűzoltó gőzfecskendője magyar találmány? Tisztában vagy azzal, hogy mi is az a gőzfőző?
A válaszokon nem muszáj sokáig töprengened, hiszen a szolnoki Damjanich János Múzeumban szeptember elsején nyílik a Közlekedési Múzeum Gőzerő című kiállítása. Vedd a fáradtságot, utazz a Tisza-parti városba, ahol mindent megtudhatsz a polgárosodás folyamatát nagyban meghatározó forradalmi találmányról, a gőzgépről.
Hogy kerül ide a polgárosodás?
Az előző mondatban biztosan megakadt a szemed a polgárosodás kifejezésen, hiszen most a gőzgépekről kezdtél el olvasni! Pedig a két fogalom sok tekintetben összefügg, ezért a kiállításon a működő gőzgépeken, látványos modelleken túl izgalmas híreket is találhatsz – méghozzá a 19. századból.
Érdemes azon elgondolkozni, hogy mi lett volna a polgárosodásból, ha nem társul műszaki-technikai fejlődéssel, ha a gőz ereje nem tör utat előbb az iparban, majd a háztartásban is. A gőzerőnek köszönhetően megváltozott a 19. század emberének tér- és időfogalma. A termelés és a fogyasztás helye a minden addiginál gyorsabb szállítási lehetőséggel és a gyárak tömegtermelésével elvált egymástól. Új fogyasztási kultúra alakult ki, megjelentek az acélvázas, nagy üvegpaloták, a mai plázák előképei. Gőzerővel megindult a faluból városba áramlás, földművelők tömegei váltak gyári munkásokká, és ismerték meg a gőz erejét, állították elő a hatalmas csarnokokhoz (pályaudvar, vásár-, stb.) szükséges vas- és acélelemeket, vonatkerekeket, mozdonyalkatrészeket. A polgári otthonokban megjelent az első gőzvasaló, majd a század végétől a napjainkban is uralkodó gőzturbina termelte villanyáram.
A gőz energiájának felhasználása ma is sokrétű: a háztartási gőztisztító gépektől az atomerőművekig mindenütt jelen van. A paksi atomerőmű négy blokkjában dolgozó gőzturbinák termelik a magyarországi villamosenergia-ellátás több mint egyharmadát. De manapság már léteznek gőzerővel működő autómosók is, ahol alig több mint fél euróért egy gömbakváriumnyi víz termelte gőzzel tisztává varázsolható a féltett jármű.
Tenger-kéj veszen körül,
Közepében lelkem fürdik...
A madár röpült csak eddig.
Most az ember is röpül
Ez a gép tán egyenest a
Másvilágba megy velünk.
Száz vas-útat, ezret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.
Ezek a föld erei,
Bennök árad a műveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.
Miért nem csináltatok
Eddig is már?... Vas hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.
A gőz ereje
A gőzerő persze önmagában is erős téma. Ahhoz, hogy egy találmány alapvető társadalmi változásokat indítson el, számtalan apró forradalmat kell elindítania. Ezeket az ágazatokat a gőzgép kapcsán szinte lehetetlen felsorolni. Hiszen ott van mindjárt a bányák víztelenítése! Meglepő tény, de a gőzerő a bányászatban jelent meg először, hogy az egyre több gondot okozó bányavíz ellen gyógyírként használják. Hogy, hogy nem, az angol Thomas Savery találmánya még a „bányászok barátja” becenévre is rászolgált. A gép kazánból és két tartályból állt, az egyikbe gőzt engedtek, majd vízzel lehűtötték, így a gőz lecsapódott, vákuum keletkezett, s ez beszívta a bányavizet. Savery a találmányát irtó régen, 1698. július 25-én szabadalmaztatta.
Ehhez az információhoz képest közhelynek számít a gőz közlekedésben játszott forradalmi szerepe, de itt is találkozhatsz meglepő történetekkel! A világ első gőzmozdonyversenyét 1829-ben, az angliai Rainhillben tartották. A mindössze négy versenyző közül a győztes Stephenson Rakétája (Rocket) lett. A siker a leghitetlenebb embereket is meggyőzte a gőzerő használhatóságáról. A gőzmozdonyokkal szembeni félelem és hiedelmek (elmezavart okoznak, elgázolják a teheneket, felgyújtják a vetést) lassan eloszlottak.
Arról viszont megint keveset hallhatunk, hogy a tűzoltásban is utolérhetetlen segítségnek bizonyultak a gőzzel működő fecskendők. A világ első tűzoltó gőzfecskendőjének szabadalmát, amelyet nem kezdtek gyártani, 1822-ben nyújtotta be a Bécsben gyárral rendelkező Szabó Pál és fiai cég. Jellemző módon az első működő gőzfecskendőt 1829-ben, Angliában állították elő.
Magyarországra először az Óbudai Hajógyár, majd Széchenyi Ödön hozatott be egy angol gyártmányú kis gőzfecskendőt, melyet 1872-ben a pesti Városi Tanács megvett tőle. Először a Mező utcai Orfeum égésénél vetették be, majd ott volt a Hagenmacher-féle gőzmalom tűzének oltásán is.
Az első magyar gyártmányú és Budapest névre keresztelt gőzfecskendőt a váci úti Walser Ferenc-féle tűzoltószergyár állította elő 1876-ban.
A gőz mezőgazdaságban betöltött szerepét még népballadáink is megőrizték. Az első Magyarországra került gőzlokomobil – cséplőgépével együtt – 1852 végén érkezett a törökbecsei uradalomba, az angliai lincolni Clayton and Shuttleworth-féle gyárból. Mint különlegességet, útban a birtok felé, 1852. december 14-én a Nemzeti Múzeum udvarán közszemlére tették, sőt bemutatási céllal szalmát is csépeltettek vele. A gépet 48 évig használták; ma a Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében van, egykori tulajdonosa 1904-ben ajándékozta a múzeumnak.
A mai kiállításokon már alapelvárás, hogy a látogató ne csak nézelődhessen, tanulhasson, hanem aktív tenni- és matatnivalót is találjon a múzeumban. Egy technikai kiállítás erre különösen jó terep.
- Össze tudod-e állítani az első, Magyarország számára készített 4 gőzmozdony egyikét, a Pestet?
- Fotózd le a családodat vagy a barátaidat az egykori Láng-gépgyári munkásként egy óriási gőzturbina kipufogócsonkja mellett!
- Tudd meg, milyen erős volt egy kazánfűtő?
- Tanulmányozd a máig működő gőzgépeket!
