Minden lehetett volna, ő mégis a pezsgőt választotta
hirdetés
Már akkor sincs könnyű dolga egy gyermeknek, ha édesapja meghatározó személyisége árnyékában vagy a szüleire vetülő állandó reflektorfényben kell felnőnie. Még nehezebb dolga van, ha a környező világ értékrendje nem következetes, számára ambivalens: az átlagembertől puritán etikai normákat követel, miközben a vezetők szűk köre számára nincs elérhetetlen luxus. Arra a kérdésre sincs egyszerű válasz, hogy tudja feldolgozni valaki, ha élete során többször megváltozik a pozíciója, a környezetének hozzá való viszonya: fiatal felnőtt, amikor családja a világ meghatározó pozíciójába kerül, és idősödő ember, amikor mindezt kihúzzák a lába alól, és egy bukott hatalom emblémájává válik.
Galina Brezsnyeva, a „vörös hercegnőként” emlegetett kommunista cárkisasszony drámája ennél persze sokkal összetettebb.
Brezsnyev lánya
Galina apja, Leonyid Iljics Brezsnyev, akinek dús szemöldökére és csilingelő kitüntetéseire már csak az idősebb generáció emlékszik,1964-től haláláig, 1982-ig volt a Szovjetunió első embere, az SZKP főtitkára és 1960–1964, majd 1977–1982 között a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Galina már nem volt gyermek, amikor apja felgyalogolt a párthierarchia élére, hiszen 1929-ben született. Apjával való viszonya ekkorra már túljutott jó néhány válságon: a lázadó hajlamú lány 20 évesen megszökött egy nála két évtizeddel idősebb cirkuszi artistával, akivel aztán 10 éven keresztül járta a világot.
Brezsnyev karrierje ez idő tájt indult el: a Moldáv SZSZSZK első titkárának, majd Sztálin javaslatára a Központi Bizottság titkárának „választották”. A diktátor halála után rövid időre háttérbe – a kazahsztáni párttitkári székbe – szorult, de 1957-től ismét erős párttámogatást élvezett, 1963-ban harmadszor lett a KB titkára. 1964-ben már ő Szovjetunió második számú vezetője – Hruscsov után. Amikor Hruscsov a párt követelésére minden megbízásáról lemondott, csaknem két évtizeden keresztül Brezsnyev a párt első embere, a világ legnagyobb területű, talán legrettegettebb országának vezetője.
A világ első számú vezetője a családi életben is egyre diktatórikusabb. Amikor Galina – akit nem sok bájjal és kecsességgel áldott meg a sors – 32 évesen beleszeret egy világhírű illuzionista Igor nevű, 18 éves fiába, Brezsnyev határozottan leszámol lánya kapcsolatával: egyszerűen érvényteleníti házasságukat.
Galina másfajta szabadságot keresett, bármilyen pálya nyitva állt előtte, de ő inkább – mai hasonlattal élve – Paris Hiltonhoz hasonlóan a fényűző életben fejezte ki önmagát. Harmadik férje, Jurij Csurbanov rendőr-alezredes mellett nyíltan szeretőt tartott: a pandúr mellett rablóval szerzett édes perceket magának. Mi több, a kommunista Moszkvában kedvesével, Borisz Burjace cigány színész-énekessel egy percig sem titkolták pazarló, pezsgőmámoros életüket. Mindketten bizarr módon vonzódnak a drágakövekhez, amiért Brezsnyev halála után Burjacének börtönbüntetéssel kellett fizetnie.
A nagydarab, apjától durva vonásokat örökölt Galinának nem volt könnyű megküzdenie azzal a ténnyel, hogy a férfiak többsége nem magáért, hanem apja hatalma miatt közeledik hozzá, vagy fogadja el az ő túláradó kegyeit. Mindkét, „pártállami támogatást” élvező férje kimagasló karriert futott be saját szakterületén. Az első a moszkvai cirkusz igazgatójaként, a második belügyminiszter-helyettesként tündökölt, Burjacét pedig a Nagyszínház szerződtette, bár szerepet nemigen osztottak rá.
Brezsnyev halála után a korosodó Galina tündöklésének is vége szakadt. Igaz, még 64 évesen házassági terveket szőtt egy 29 éves üzletemberrel, de 1982-ben, apja halála után visszaszorult dácsájába, ahol az alkoholizmus démonával lépett tartós kapcsolatba. Magányosan, elborultan halt meg 1998-ban egy idegklinikán.
 |
Dolcsaja vita
A szovjet éra kétarcúsága, a történelem formálta egyéni sors drámája, az erős akaratú apa ellen lázadó lány története olyan inspiratív témák, amelyek tálcán kínálkoznak az irodalom, a filmművészet számára. Érdekes, hogy a történetet elsőként nem Oroszországban állították színpadra: Peter Pavlac pozsonyi író és dramaturg írt belőle 2008-ban valóságot és fikciót ötvöző darabot, Játék az öregségről alcímmel. A műből készült előadást azóta is nagy sikerrel játsszák Pozsonyban, de a szerző csak most járult hozzá, hogy más nyelvre is átültessék. Parti Nagy Lajos volt az, aki kézbe vette, a hazai közönség számára érthetővé tette, átfogalmazta ezt a darabot, amely elsősorban nem egy politikai vezető lányáról, hanem a magányról, az öregségről, a libidóról, a szabadság torz akarásáról, a roppant apák megnyomorító árnyékáról mesél.
Csákányi Eszter mint Galina
Míg a pozsonyi darab Galina 65 éves korában, a dácsájában játszódik, addig a magyar adaptáció egy show-műsor stúdiójába vezeti el a közönséget. Galina (Csákányi Eszter) szép lassan, vagy inkább ütemesen eljut a teljes részegség állapotába, és közben elmeséli, hogyan vált önmaga karikatúrájává. Oleg, a riporter (Molnár Áron) láthatóan nem bír a sokat megélt asszonnyal, hol zavarba jön, hol támad. Nem nehéz eldönteni, hogy a frissen végzett színész nem boldogul az egyik legjobb magyar színésznővel, vagy inkább a letűnt szovjet hercegnő személyisége alkalmatlan arra, hogy egy szenzációhajhász beszélgetős műsorban bemutassák.
Egy biztos, Csákányi Eszter zseniális játéka és persze Parti Nagy Lajos bravúros szövege most is átlendíti az embert a kritikai észrevételeken. Az egykor pezsgőben fürdőző kommunista vezető lányának zajos múlttöredékeiben meglátjuk azt a sérülékeny kislányt, aki csak bohóc szeretett volna lenni, és azt a bohócot is, amivé vált.
2 lenyűgöző új előadás
Az elátkozott kilencedik
