Fergeteges kocsmatúra Dublinban - magyar titokkal
hirdetés
Nem tudom, ki hogy van vele, én egyetlen olyan embert ismerek, aki valóban olvasta James Joyce Ulysses című regényét. Állítani ugyan többen is állítanak ilyesmit, de a szóban forgó hölgy az egyetlen, akinek el is hiszem, mivel gyerekkora óta megrögzött könyvmolynak számít, ráadásul évekig Dublinban élt. A regénynek én is nekirugaszkodtam (ami azt illeti, többször is), de sajnos túl messzire nem jutottam. És ezen az sem segített, hogy többször is eljutottam az ír fővárosba, és a saját szememmel láthattam azokat a helyszíneket, ahol az Ulysses játszódik.
Te is felolvashatsz az Ulyssesből
Nálam azonban számtalan kitartóbb Joyce-rajongó létezik, akik számára az év legnagyobb izgalommal várt ünnepnapja június 16-a. Ezen a napon a világ minden tájáról összegyűlnek Dublinban az irodalombarátok, hogy tisztelegjenek a 20. század egyik legbefolyásosabb írójának tartott szerző emléke előtt, és felidézzék fő művének eseményeit. Ez az egész napos, jellemzően a város számos pubjának valamelyikében végződő rendezvény a Bloomsday, amely a nevét a regény főszereplőjéről, Leopold Bloomról kapta.
Június 16-a az a nap, amikor a regény játszódik, és amikor a jobb sorsra érdemes Bloom valóban afféle modern Odüsszeuszként bolyong fel-alá Dublinban. A Joyce-hívek – köztük jó néhányan korabeli ruhadarabokba öltözve – ugyanezt az útvonalat járják végig a Bloom-napon, és igyekeznek szóról szóra ugyanazt csinálni, mint anno a névadó: például gorgonzola-sajtos szendvicset esznek és hozzá vörösbort isznak a Davy Byrne’s pubban. A túra legromantikusabb állomása a valaha Naplóeon elrettentésére épült Martello-torony, amelyből egész sor áll őrt az ír tengerparton. Mellette meg is lehet fürdeni a nyáron is jéghideg vízben, bár szerintem ezt csak a nyilvánvalóan hő- és vízálló, impregnált anyagból készült helybeliek ússzák meg ép bőrrel.
A várost átszelő felvonulást különféle előadások és felolvasások tarkítják, ilyenkor bárki az anyanyelvén olvashat fel egy részletet a megszámlálhatatlan nyelvre legfordított könyvből. Ha tehát akad otthon egy Ulysses-köteted, és éppen Dublinban jársz június 16-án, ne habozz a többi ünneplő elé lépni vele: a siker garantáltan nem marad el!
Hogyan került Blum Lipót Dublinba?
A hazai Joyce-olvasóknak azonban ma már nem kell majd kétezer kilométert utazniuk, ha részt akarnak venni a Bloom-napi vidámságokban. Bár James Joyce-ról senki sem állítja, mint oly sok hírességről, hogy magyar vér csörgedezett volna az ereiben, annál inkább igaz ez a regény főszereplőjére. Leopold Bloom (aki, ne felejtsük el, csak kitalált figura) ugyanis egyértelműen magyar származású: édesapja, Virág Rudolf Szombathelyen jött a világra, és később emigráns zsidóként keveredett ír földre. Ezen felbuzdulva 1994 óta a szombathelyi irodalombarátok is megrendezik a maguk Bloom-napját, amelynek fő helyszíne egyfelől az ókori Isis-templom, az Iseum, másfelől a Fő utca 40–41. számú ház. Ebben érdekes módon valamikor valóban egy Blum nevű zsidó család lakott.
Hogy Joyce-nak hogyan jutott eszébe épp Szombathelyről származtatni el főszereplőjét, arra sokan keresték már a választ. Hiszen az író Magyarországhoz a legközelebb akkor jutott, amikor feleségével Triesztben élt. Igaz, itt a helybeli Berlitz nyelvtanáraként a magyar haditengerészet tisztjeit, köztük állítólag a fiatal Horthy Miklóst is igyekezett bevezetni az angol nyelv rejtelmeibe. Ha te is tudni szeretnéd, hogyan került Blum Lipót Dublinba, olvasd el Najmányi László A Blum-ház rejtélye című könyvét, amely az író másfél évtizedes kutatómunkájának eredményein alapul.
Minden út a kocsmába vezet
Az első Bloomsdayt egyébként 1954-ben, a regény időpontjának 50. évfordulóján szervezte meg néhány lelkes irodalombarát, köztük Tom Joyce, az író unokatestvére. Kiosztották egymás között az Ulysses szerepeit, béreltek két ódivatú lovas kocsit, és nekivágtak az egész naposra tervezett zarándokútnak. A gépzetbe azonban némi homokszem került, mert valamikor az út közepe táján ott ragadtak a város Bailey nevű pubjában, így a vállalkozás csak félig járt sikerrel. Mivel Dublinban amúgy is népszerű sport az úgynevezett pub crawl, amikor a résztvevők kocsmáról kocsmára sétálnak, majd idővel tényleg szinte négykézláb másznak, az első Bloomsday ebből a szempontból stílusosan alakult. Ha valaki manapság szintén így végzi, mondhatni, a klasszikus elődök példáját követi.
5 mesés hely, ahová mindenképp el...
