A kastély, amelyet majdnem elöntött az ár
hirdetés
A megáradt folyók, patakok által okozott károk mértékét egyelőre csak becsülni tudjuk. Kedden, amikor az egész országot bejárta az edelényi gátszakadás híre, arról is hallottunk, hogy a nemrég felújított L'Huillier–Coburg-kastély is veszélyben van.
A hír azért megrázó, mert az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. „Az 1716–30-ig épült együttest a lotaringiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette. A Bódva szigetén álló kastélyt különlegessé teszik freskókkal díszített helyiségei” – foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága.
A kastély parkja
Edelényben persze nemcsak maga a kastélyépület gyönyörű, hanem a park is: a Bódva folyó szigetén álló edelényi L'Huillier–Coburg-kastély tájképi kertjét a 19. század elején alakították ki. A most megvadult Bódva volt a park egyik legfontosabb látványeleme, azonban a 20. század második felében végrehajtott folyószabályozás következtében egykori főága holtággá vált, és csaknem száraz, szemetes árokká változott. Az elmúlt évek revitalizációjának köszönhetően a folyómeder és a park – úgy tűnt – visszanyeri régi pompáját.
Kis kastélytörténelem
A kastély első ura, L'Huillier katonaként vett részt a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. Mivel a báró az építkezés befejezését követően elhunyt, a díszítőmunkákat már özvegye, Santa Croce Mária Magdolna készíttette. A végleges befejezés évét (1730) a déli homlokzaton elhelyezett emléktábla jelöli.
A régebbi épületrészek felhasználásával, barokk stílusban épült kastély tervezőjét Voit Pál stíluskritikai alapon Giovanni Battista Carlone, egri püspöki építész személyében határozta meg, de Carlone mellett – írásos források hiányában – felmerült Johann Lucas von Hildebrandt bécsi építész neve is. Az együttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül. Erről és az épület 18. századi megjelenéséről tervek, alaprajzok és homlokzatrajzok maradtak fenn.
Mária Terézia a falakon
Gróf galánthai Esterházy István ugyanis 1763–1764 között felértékeltette és felmérettette a birtokot, majd jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon, sőt az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki.
A kastély e hét helyiségében rokokó falfestmények maradtak fenn. A falképek vezető mestere az iglói Lieb Ferenc volt, mellette az egri származású Woronieski János és jóval később a miskolci Fabriczy Ignác is dolgozott a képeken. Lieb és műhelye a figurális jeleneteket festette, Woronieski nevéhez pedig a díszítő falfestések köthetők.
A kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja.
 |
Rokokó börtön?
A 19. század elején a Szász–Coburg–Gotha hercegi család birtokába került az edelényi kastély, amikor Ferdinánd György herceg megvásárolta a kincstártól a birtokot.
A Coburg család életében nem számított jelentősnek a kastély, 1831-ben hitbizománnyá alakították át, egy részét átengedték más célú hasznosításra, így 1861-ben a járásbíróság céljaira. Ekkor pusztultak el a lovaglóiskolához tartozó istállók.
1910-től kezdődően Ray Rezső tervei szerint átépítették. A beavatkozások erőteljesen megváltoztatták a kastély eredeti megjelenését, a középrizalit felett az eredeti, az attika fal mögött húzódó, alacsony hajlásszögű tetőt magas manzárdtető váltotta fel. Az attika falat vázákkal látták el, s az előudvart manzárdtetős sarokpavilonokkal ellátott, íves oldalszárnyak megépítésével zárták körül.
1928-ban az Igazságügyi Minisztérium tulajdonába került a kastély, ekkor újabb átalakításokat végeztek, az északnyugati szárnyban börtönt alakítottak ki.
Az első világháború alatt és az azt követő években a bíróság mellett a Bódvavölgyi Bányatársaság bérelte az épületet. Ez idő alatt több műemlékrongáló beavatkozás is történt. A kastélykápolnát elbontották, és lakásokká építették át. 1945 után több intézmény működött a falai között: járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség, egyes részei pedig lakásként szolgáltak. A parkban sportpályát létesítettek.
Az 1990-es években hosszú ideig üresen álló és romló műemlékegyüttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, és elvégezte a legégetőbb állagvédelmi munkákat. 2004 és 2006 között egyes részek helyreállítására – például a középrizalit tetőszerkezete – is sor került. Az intézmény 2006-ban kezdte meg a 2,2 milliárd forintos nagyságrendű uniós projekt tervezését, amelynek szerződését 2009 márciusában írták alá. A beruházás célja a főépület külső-belső felújítása, a termekben található művészeti értékek restaurálása, illetve a hosszú távú fenntartás és értékmegőrzés érdekében az épület megfelelő turisztikai-kulturális hasznosítása.
E munka eredményeként 2011-ben megnyílhat a Kastélysziget kulturális-turisztikai központ a csaknem háromszáz évvel ezelőtt épített edelényi kastélyban. Kérdés, hogy az árvíz mennyiben hátráltatja a tervek megvalósulását…
A Bódva folyó kiszélesedő völgyében, Miskolctól 25 kilométerre található az egykori bányásztelepülés. A bányákat azonban 1995-ben bezárták, napjainkban a vidéken főleg szőlő- és gyümölcstermesztés folyik.
Az Aggteleki Nemzeti Park világörökségi területére, a híres barlangokhoz Edelényen keresztül vezet a főútvonal. A város környékéhez tartozik a szelíd lankák között keletre megbúvó, aprófalvas Cserehát, a maga hamisítatlan falusi hangulatával: nyugaton ma még kevésbé ismert a romantikus Galyaság.
Látnivalók:
- A Borsodi Tájház a város és a Bódva völgye regionális múzeuma, amely három porta lakóház- és gazdasági épületegyüttesét foglalja magába.
A lakó- és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A három porta termeiben a néprajzi anyagon kívül látható még cipész-, kerékgyártó-, kádár- és kovácsműhely, Hodossy Gyula kovács- és rézöntőmester munkái és a múzeum jelentős textilgyűjteményéből egy szép és gazdag kiállítás. Itt helyezték el a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részét is. Működtetője a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum. - Az edelényi református templom késő gótikus épülete a város legrégibb építménye, 1330 körül épült.
A 3 legszebb kastély, ahol aludni is...
Sétálj és pancsolj Eger környékén!
Észrevetted már? Malmok az Alföldön
