Kihagyhatatlan zenék a tavaszi románchoz
hirdetés

A négy évszak közül talán a tavasz üzenete a legegyértelműbb, a leginkább kézzel fogható. Az örök körforgás, az újjászületés időszakát minden érzékszervünkkel észleljük. Látjuk a színek kavalkádját, szagoljuk a virágok, a fű, a frissen zöldellő fák illatát, simogathatjuk a szirmok, a fiatal állatok szőrének bársonyosságát, és hamarosan a szánkban érezhetjük a tavaszi zöldségek és gyümölcsök ízét. A madarak éneke, a rovarok zümmögése mellett zseniális zeneszerzők dallamai tehetik teljessé az élményt.
A zeneirodalom bővelkedik olyan alkotásokban, amelyeket az évszakok változása ihletett. Különösen a tavasz varázsa, a természet kézzel tapintható változása, kirobbanó ritmusa sarkallta arra a komponistákat, hogy dallammá formálják benyomásaikat, élményeiket.
Íme 5 klasszikus feldolgozás!
Vivaldi: A tavasz
Antonio Lucio Vivaldinak (1678–1741), az olasz barokk egyik legkiemelkedőbb képviselőjének A négy évszak című alkotása a zeneirodalom egyik legismertebb alkotása. A zseniális műben minden évszak, így a tavasz is háromtételes, önálló versenymű. Vivaldi azontúl, hogy csodálatos dallamokban örökítette meg az évszakok szépséget, egy-egy szonettel vagy prózában is megfogalmazta zenéjének tartalmát, melyek a partitúrába is bekerültek. Íme, A tavasz – E-dúr hegedűverseny I. tételéhez írt verse:
„Megérkezett az új tavasz, vidáman
köszönti őt az ujjongó madárdal,
s a csermelyek a szellő sóhajában
frissülve futnak édes suttogással.
Villám és menykő súlyos gráciával
jelenti be, sötét-libériásan,
s hogy elcsitul az égzengés: madárdal
hallik megint, benne zengő varázs van.”
Haydn: Az évszakok
Az évszakok című mű zenei értéke mellett azért is fontos Joseph Haydn (1732–1809) életművében, mert ez a szerző egyetlen nem vallásos témájú oratórium. A gyönyörű természeti képeket idéző tavasz a földeken szorgoskodó parasztok vidám munkáját idézi. Az oratórium az énekkar mellett három énekes hangjára épül. A darab érdekessége, hogy a szöveg eredetileg Händel számára készült, de ő visszautasította. James Thomson szövegét Haydn sem tartotta tökéletesnek, a tökéletes hangzás érdekében Bécsben németre fordíttatta.
Mendelsohn: Tavaszi dal
Felix Jakob Ludwig Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) német zeneszerzőről azt mondják, hogy a rövid karakterdarabok, kis formák mestere volt. Hogy ez mennyire igaz, rögvest megértjük, ha meghallgatjuk a Tavaszi dalt. Egyből érezzük a meleg, de nem égető napsugarakat, a virágzó orgona vagy a frissen levágott fű illatát.
Csajkovszkij: Virágkeringő
Bár a Diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) utolsó színpadi műve, frissességével, üdeségével mindannyiunk szívébe belopta magát. A Hoffmann A diótörő és az egérkirály meséje alapján készült balettet évről évre szívesen megnézzük. Igaz, az előadások általában a karácsonyhoz kapcsolódnak, a Virágkeringő mégis tavaszt csal a szívünkbe.
Carmina Burana
Carl Orff (1895–1982) a Carmina Burana versgyűjteménykódex versei alapján készített, 1937-ben bemutatott zeneműve egészen másként énekli meg a tavaszt, mint a nagy barokk zeneszerzők. A tavasz, a bor, a szerelem himnuszaként számon tartott mű profán oldaláról közelíti meg az újjászületés évszakát. A 13. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményből származó szövegre épített alkotás első, folyamatosan gyorsuló része még a borúsabb napokon is jókedvre deríti hallgatóit.
Hallgasd meg itt az egész művet!
5 CD, amely nélkül ne indulj útnak!






















