Szenzációs tárlat - már csak néhány napig
hirdetés
A megyei jogú Nagykanizsa évszázadok óta összekötő kapocs dél és észak, nyugat és kelet között. Karnyújtásnyira található Horvátországtól, Szlovéniától és Ausztriától; 35 km a sármelléki reptér és 40 km a Balaton déli partja. Fontos kereskedelmi központ a történelem során, hiszen már az őskorban lakott település volt. Nevét IV. Béla korában írták le először, a „hercegé” jelentésű „Knysaként”.
Valaha várral rendelkezett, de mostanra a köveit elhordták, és belőlük építették fel például az alsóvárosi templomot.
A templom másik érdekessége a szenteltvíztartó, melyet egy török sírkőből faragtak ki. Élénk kulturális élet, gasztronómiai, hagyományőrző és zenei fesztiválok színesítik a város életét.
Álmos állomás
Fáradtan a hosszú úttól érkeztünk meg a több mint 100 éves vasútállomásra. Elkészültekor az ország egyik legforgalmasabb pályaudvara volt: Carl Schlimp tervei alapján építették. Figyeltek arra, hogy a különböző kocsiosztály utasai külön váróteremben várakozhassanak, és szétválasszák az induló, illetve érkező utazókat. Az első négy vágány fölé csarnokot építettek, de 1940-ben a rossz állapota miatt lebontották. Tíz évvel később nyerte el a jelenlegi formáját
Kíváncsian vártuk, milyen lehet egy kisváros valaha forgalmas pályaudvarának mai arculata. Ha a múlt századbeli képet várod, csalódni fogsz! Egy majdnem üres épület, néhány várakozó, és egy-két áthaladó, várakozó vonat. Viszont busz és taxi is áll a kijáratnál, arra várva, hogy elvigyen a hangulatos, egyirányú utcákon át a városközpontba.
„Thrák Királyok Völgye”
– sosem látott bulgáriai aranykincsek Magyarországon
A csaknem háromezer éves kultúra alkotásai Kanizsa testvérvárosából, a bulgáriai Kazanlakból érkezett hozzánk a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 rendezvénysorozat kihelyezett eseményeként. A késő barokk egykori magtár, azaz a Plakát Ház emeletén mintegy 60 arany-, ezüst- és bronztárgyat, kerámiaedényt állítottak ki, amit még Bulgárián kívül sehol máshol nem mutattak be.
A Balkán-hegység déli lejtőin fekvő település környékén tömérdek trák királyi sírt fedeztek fel a régészek. Úgy becsülik, hogy másfél ezernél is több i. e. 5–3. századból származó halomsír található a környéken, ezért is kapta a Trák Királyok Völgye elnevezést.
A kincsek az elmúlt 10 év feltárásaiból származnak, és a temetkezési relikviák között olyan pompás darabok is találhatók, mint III. Szeuthész király arany halotti maszkja, ujján található gyűrűje, egy aranykylix (apró kehely), melyből egyetlen darab van a világon. Természetesen, arany ékszereket, -amforákat, -vázákat is láthatunk, amelyek bizonyítékul szolgálnak a Trákia és Görögország közötti kulturális kapcsolatra.
A kiállítás fantasztikus ötlete, hogy a kiállított tárgyakról hatalmas posztereket is készítettek, így az apró részleteket is könnyebben szemügyre vehették az érdeklődők. Az apró urnát formázó medál részletes kidolgozottságát, a pecsétgyűrűn lévő két alak finom vonásait, az aranydísz oroszlánfejét hangsúlyozó fotók még jobban elvarázsolták a nézelődőket.
Állandók a városban
A Magyar Plakát Ház udvarának túloldalán látható neoklasszicista villában, a Kiskastélyban képtár működik, amely a trák-kiállítás belépőjegyével nézhető meg. Állandó kiállítása az Indiában új hazát talált Brunner Erzsébet és édesanyja festményeinek, melyek elkalauzolnak a keleti világ rejtelmeibe, valamint a kanizsai születésű, de Kaposváron élő Z. Soós István festőművész életművének. Míg anya-lánya páros a keleti kultúrát, ottani életvitelt adja vissza képein, addig a grafikus rajzai Európa híresebb tereire, utcáira kalauzolnak, vagy egy-egy nevesebb épületet örökítenek meg.
Nemcsak a művészetnek adózhatunk a városban, hanem a történelemnek is. A város legrégebbi, a vár köveiből emelt épületében található a Thúry György Múzeum, melyben régészeti, néprajzi, helytörténeti tárlatok kaptak helyet. A régészeti részlegen elsősorban leletegyüttesek és tárgycsoportok láthatók: neolitikus, bronzkori, római és avar temetőkből felszínre hozott leletek. A néprajzi gyűjteményben egy zalakomári és egy horvát ház berendezését nézheted meg. A helytörténeti tárlat pedig a századforduló Nagykanizsáját mutatja be: épületbelsőket, kirakatokat, gyógyszertárat, illetve a városi élet mozzanatait alakították ki viaszbábuk segítségével
- Turul szobor, Istók János alkotása
- Biztosítópalota, az 1913–14-ben épített épület stílusában a szecesszió s az eklektika elemei keverednek
- Grünhut-ház, 1860-ban épült, jellegzetessége az erkély fölötti keleties homlokzat
- Bogenrieder-palota a szecessziós építészet egyik mintája
17. hosszúsági kör emlékműve a városon áthaladó 17. hosszúsági körre emlékeztet, Glóbusz, melyen olvashatjuk a kör által érintett városok nevét - Szentháromság szobor, barokk stílusú, grazi mesterek faragták
- Vasemberház, a város szimbólumának tekinthető épület, amely nevét az oldalán látható páncélos vitézről kapta, egy vaskereskedő cégére volt.
55 lélegzetelállító festmény
Mi történt Csinszkával Ady után?
