Tudod, mit ünneplünk pünkösdkor?
hirdetés
Mennybemenetele előtt Krisztus 40 napig tanított a tanítványok körében, és közben ígéretet tett, hogy követői nemsokára Szentlélekkel kereszteltetnek meg – olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteinek könyvében. Ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor. A tanítványok különböző nyelveken kezdtek el prédikálni, a hallgatóság pedig saját nyelvén értette őket. Jézus mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon, áldozócsütörtökön, pünkösdöt az ötvenedik napon ünnepeljük. Maga a pünkösd kifejezés is a görög pentekosztész, azaz az ötvenedik szóból ered.
Galamb a templomban
A középkorban a Szentlélek eljövetelét kürtszóval, harsonával jelképezték. A Szentlélek szimbolikus megjelenítése maradt fenn századunk első feléig Csíkdelnén, ahol mise közben fehér galambokat eresztettek szabadon. Több régi búcsújáróhelyen búcsúnapot tartottak, például Radnán, Mátraverebélyen, Andocson és Csíksomlyón. A legtöbb kegyhelyen azonban elveszítette jelentőségét a pünkösdi búcsúnap. Egyedül a csíksomlyói búcsú játszik egyre kiemelkedőbb szerepet, sőt az elmúlt évtizedben a katolikus magyarság nemzeti búcsújáróhelyévé lépett elő.
A csíksomlyói búcsú azonban csak időpontjával kötődik pünkösd ünnepéhez, valójában egy történelmi eseményhez kapcsolódik: 1567-ben János Zsigmond unitárius hitre akarta kényszeríteni a hitükhöz ragaszkodó csíki székelyeket. A székelyek sikeresen megvédték vallásukat. Győzelmüket a somlyói Madonnának tulajdonítva minden év pünkösd szombatján megemlékeznek erről a győzelemről.
Bár Noszvajon pünkösd napján nincs búcsú, május 23-án mégis minden földi jóból kiveheted a részed az Eger mellett fekvő csodaszép faluban. Régen a távolba szakadt rokonokat a falu búcsúnapján hazavárták, ehhez hasonlóan most téged is kemencében sült sütemények illata csábít a Gazdaházba. A búcsúk vásári forgataga itt kézműves kirakodóvásár formájában érhető majd tetten, és persze a környék zamatos bora sem hiányozhat a kínálatból!
Bővebb információ: itt
Mélyebb gyökerek
A jellegzetes pünkösdi szokások, mint a királyválasztás, a királynéjárás, a zöldágazás, májusfaállítás, a különböző pünkösdi játékok, mulatságok még kevésbé gyökereznek a keresztény hagyományokban. A legjellegzetesebb pünkösdi tradíciók Európa-szerte az ókori Róma tavaszi ünnepére, a Floráliára vezethetők vissza. Közülük Magyarországon talán a pünkösdi királyválasztás a legismertebb. A pünkösdi királyság rövid dicsőséget jelölő fogalma olyan elterjedt volt már a múlt században is, hogy Ferenc József koronázását pünkösd vasárnapjáról egy nappal előbbre hozták.
Az Ópusztaszeri Emlékpark igazi pünkösdölést ígér a látogatóknak. A szombattól hétfőig tartó fesztiválon bodzázhatsz a skanzen házainál, utána pedig jöhet a kikapcsolódás: mese, tánc, ügyességi próbák.
A múzeumban pünkösdi vonós- és dudamuzsika szól, kézműves-bemutató és -vásár várja az érdeklődőket.
Bővebb információ: itt
Pünkösdi királyok
A pünkösdi király valóban rövid ideig „uralkodott”, egy naptól egy évig terjedhetett a hatalma. A Dunántúlon lovasversennyel nyerhette el a legügyesebb legény a királyi címet, hogy utána egy esztendőn keresztül minden ünnepségre, lakodalomra hivatalos legyen. Fogyasztását valamennyi kocsmában a község fizette, lovát, marháját a társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig nem kapott testi fenyítést.
A pünkösd játékos hangulatába igazából a szentendrei Skanzenban kóstolhatsz bele. A Pünkösdi Játékokon (2009. május 23. – 2009. június 24.) részese lehetsz a pünkösdi királyválasztásnak, a pünkösdölésnek, miközben az egykori vásári komédiák szereplői is feltámadnak a legjobb hazai művészeknek köszönhetően. Természetesen a Szabadtéri Múzeumban megszokott kézművesvásár és a gasztronómiai élmények sem hiányozhatnak a pünkösdi hétvégén!
Bővebb információ: itt
Zöld ág és virág
Pünkösdkor az egész országban szokás volt zöld ággal, gyümölcsfaággal, bodzával, pünkösdi rózsával díszíteni a templomot, a házat és az udvart. Dávodon azért tűztek bodzát az ablakba, hogy a boszorkányok elkerüljék a házat. Máshol csak az egyszerű díszítőkedv vagy az udvarlási szándék kifejezése ez a hagyomány. Szabadszálláson és még sok helyen ilyenkor állították fel a májusfát. A Zemplén megyei Pányokról a „fendijózás”, a pünkösdi zöldágjárás szokása maradt fenn. A lányok kivonultak az erdőbe, ahol gallyakat gyűjtöttek, majd a faluban összefogódzva, két lány kaput tartó keze alatt végigvonulva, a Bujj, bujj zöldág című dalt énekelve szétszórták az ágakat.
Május 22–24 között Badacsonytomajon a Pünkösd – Fiatal Művészek Fesztiválján különböző hagyományok, népszokások kelnek új életre. A termékenység, az újjászületés és a párválasztás ünnepe alkalmából a tavaly nagy sikert aratott tömeges eljegyzésre pünkösd vasárnapján a badacsonyi Rózsakőnél idén is sor kerül.
Ha éppen nincs eljegyezni való párod, akkor a badacsonyi mólón, a Kéknyelű virágzás ünnepén a helyed, ahol a híres helyi bor segítségével könnyen kiléphetsz a mindennapok megszokott ritmusából.
Bővebb információ: itt
Sétálj és pancsolj Eger környékén!
4 fesztivál, amire most vedd meg a...
