Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. May 29. Monday, Magdolna   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 
 

6 ok, amiért télen megtelnek a kórházak

2014.12.04. | Futaki Balázs
Szívpanaszok, fagyási sérülések, izomhúzódás. Csak néhány a jellemző téli panaszokból.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

A kórokozók, a közlekedési nehézségek, a sötétbe boruló délutánok és még számtalan tényező teszi, hogy télen több egészségügyi panasszal kell szembenéznünk, mint az év többi részében. A kedélyállapotunk és az immunrendszerünk is sérülékenyebb, virágkorukat élik a náthát és influenzát okozó vírusok.

Vajon miért van, hogy több szívroham éri az embereket ezekben a hónapokban? Mi az a szezonális affektív zavar, és miért ilyenkor alakul ki? Vajon a fűtési szezonnak milyen veszélyforrásai lehetnek? Több megfigyelés és kutatás is irányul a téli hónapok egészséget károsító hatásaira, ezekből nézünk most néhányat.

Szívpanaszok

Az Amerikai Szív Társaság (AHA) adatai szerint a téli hónapokban megnő a szívrohamok száma. Ennek egyik oka a fizikai túlterhelés, ami hideg időben rendkívül megerőltető a szívnek, különösen olyanok esetében, akik ülő életmódot folytatnak, vagy amúgy is szívbetegek. Az utóbbi kategóriába tartozó betegek a hőmérő higanyszálának leesésekor hajlamosak a mellkasi fájdalomra és a diszkomfortérzésre, vagyis az anginára.
Az évnek ebben a szakaszában eleve nagyobb súllyal mozgunk – a pluszruházat több kilót tesz ki –, illetve a hóesés egyéb „extra” testmozgásokat is szükségessé tesz. A gyaloglás a hóban, a hólapátolás, a ház körüli teendők, vagy egyszerűen csak a közlekedési nehézségek miatti többletmozgás azok számára jelent problémát, akik egyébként alig tesznek meg néhány lépésnél többet, esetleg komoly túlsúllyal rendelkeznek.

Szezonális affektív zavar

A napok rövidülésével párhuzamosan sokaknál jelentkezhet a téli depresszió, vagyis a szezonális affektív zavar. Tünetei egyénenként változhatnak, de a rendellenesség általában szomorúsággal, szorongással, reménytelenséggel, bűntudattal, öngyilkossági gondolatokkal, kimerültséggel és ingerlékenységgel járhat. Pontos okát nem ismerjük, de valószínűleg az alvást, az energiát és a kedélyállapotot szabályozó agyi vegyületek egyensúlyának zavara idézheti elő. Ez akkor következik be, amikor a melatoninszint megemelkedik, a szerotoninszint pedig csökken. A depresszió gyakorisága bizonyítottan összefüggésben van a fényviszonyok alakulásával, ezért az óraátállítás után a panaszosok száma is érzékelhetően nő. A fény és a kedélyállapot összefüggéséből következik egy kezelési módszer, a fényterápia hatékonysága is.

Szénmonoxid-mérgezés

Minden évben sok száz ember veszíti életét, és ezreket kezelnek a sürgősségi osztályokon világszerte szénmonoxid-mérgezés következtében. A fűtőanyagok égésekor keletkező színtelen, szagtalan gáz behatásának tünetei, a fejfájás, kimerültség, hányinger, szédülés és zavarodottság, könnyen összekeverhetők más betegségek tüneteivel. Ha viszont rövid idő alatt egyszerre többen tapasztalják ugyanazokat a tüneteket, az már aggodalomra adhat okot.
A fűtési szezon elején fontos a fűtőtestek átvizsgáltatása, illetve ma már egy szénmonoxid-érzékelő készülék is elérhető áron, néhány ezer forintért beszerezhető.

Fagyás

A fagyási sérülés leggyakrabban a hidegnek közvetlenül kitett testrészeket, például az orrot, az arcot, az állat, az ujjakat, a lábujjakat érinti.
A tünetek általában fájdalommal és elfehéredéssel kezdődnek. Amikor már nem érzünk fájdalmat a testrészben, a fagyás súlyos, s a sérülés akár amputációval is járhat. Fontos tudni, hogy a fagyott testrészt nem szabad erősen dörzsölni, nehogy még súlyosabb sérülést okozzunk, és meleget se alkalmazzunk közvetlenül a területre, mert véletlenül megégethetjük az amúgy is sérült bőrt és szövetet. Sokkal jobb módszer, ha az érintett területet szobahőmérsékletű vízbe mártjuk, és addig tartjuk benne, amíg fel nem melegszik. Ha az elfagyott terület felhólyagosodik vagy elfeketedik, azonnal forduljunk orvoshoz.

Kihűlés

Hipotermiáról, vagyis kihűlésről akkor beszélünk, amikor a testhőmérséklet 35 Celsius-fok alá süllyed. Ez többnyire akkor következik be, ha valaki hosszú ideig hidegnek volt kitéve, de ritka esetben magasabb hőmérsékleten is bekövetkezhet kihűlés. Elméletileg bármilyen, a testnél hidegebb hőmérséklet lehűtheti a testet. Bár nincs abszolút küszöb, leggyakrabban akkor fordul elő, amikor a külső hőmérséklet kb. 7 Celsius-fok alá süllyed.
A legnagyobb veszélynek a csecsemők, az idős emberek és az alkoholt fogyasztók vannak kitéve. Az alkohol felborítja a hőháztartást, és bár eleinte melegség önt el bennünket, később ez elmúlik, és hosszú idő elteltével a hideg veszélyessé válhat. A hipotermia korai szakaszában az ember fáradtságot, zavart, dezorientáltságot és kontrollálhatatlan remegést tapasztalhat. A remegés később megszűnik, egyáltalán nem érzi a hideget, a bőr elkékül, a pupilla kitágul, és elveszíti az eszméletét.

Hólapátolás okozta sérülések

Az American Journal of Emergency Medicine szaklapban megjelent egyik tanulmány érdekes adatról számolt be 2011-ben. Az Egyesült Államokban évente átlagosan több mint 11 ezer felnőtt és gyerek kerül kórházba hólapátolás okozta sérülésekkel. A leggyakoribb sérülés a szívpanasz, a fejsérülés, az izomhúzódás, a vágás, a csonttörés és különösen a derékpanaszok.
A szakértők szerint úgy lehet leginkább megelőzni az eséseket a havon és a jégen, ha jól tapadó lábbelit viselünk. A hátsérülések elkerülése érdekében ne emeljük, inkább toljuk a havat a lapáttal. Ha mégis muszáj megemelni, egyszerre csak kevés havat tegyünk a lapátra, és terpeszállásban, behajlított térddel hajítsuk el a terhet, derékhajlítás nélkül.




megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

baleset tél betegség



Legfrissebb cikkeink

hirdetés