Ne csak tartalékolj, fialtasd is a pénzed!
hirdetés
A gazdasági válság legkeményebb hónapjaiban megszokhattuk, hogy a bankok vonzó, magas kamattal kecsegtető betéti konstrukciókat kínálnak a megtakarítással rendelkező ügyfelek számára. Mivel azonban a jelenlegi monetáris politika eddig folyamatosan csökkentette az alapkamatot, eltűntek a piacról a 9-10 százalékos kamatot ígérő banki hirdetések: azaz a csökkenő kamatkörnyezettel a betéti konstrukciók folyamatosan veszítenek vonzerejükből, és egyre kevésbé tudják fenntartani befolyásukat a lakosság megtakarítási döntéseire. Úgy tűnik, ha szeretnénk jól fialtatni megtakarításainkat, akkor érdemes más befektetési formában gondolkodnunk, és egy picit kockáztatnunk.
− A csökkenő kamatszint, a kedvező tőkepiaci eredmények, vagy akár az adókedvezmények ösztönző ereje együttesen képes a lakosságot a nagyobb kockázatvállalás irányába mozdítani. Az eddigi tapasztalatok alapján a bankbetétek iránti csökkenő, esetleg negatív kereslet leginkább a befektetési alapok piacán fejthet ki pozitív hatást – nyilatkozta nemrégiben Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, aki szerint egyáltalán nincs kizárva, hogy a már most is rekordalacsony szinten álló alapkamat a továbbiakban még tovább süllyed.
A magyar piac
Bár az elmúlt évben többször is hírül adtuk, hogy a befektetésialap-piac milyen nehézségekkel küzd, nem árt azzal a ténnyel tisztában lenni, hogy a közép-kelet-európai piacok közül a kezelt vagyon tekintetében a magyar befektetésialap-piacot érintette a legkevésbé az elmúlt másfél év pénzügyi válsága.
− Miközben 2008-ban az alapok euróban mért vagyona átlagosan 43-45 százalékkal esett vissza a kelet-közép-európai régióban, addig Magyarországon csupán 25 százalékos volt a visszaesés. A tavalyi év már mindenütt a fellendülésről szólt, és a 2008-as, 2009-es évet együtt vizsgálva Magyarországon volt a legkisebb a kezelt vagyon csökkenése – emelte ki az MTI a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb régiós elemzéséből. – A javuló folyamatok ellenére a vizsgált kilenc kelet-közép-európai ország piacán kezelt összesített vagyon még mindig harmadával alacsonyabb, mint 2007 végén volt.
Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyon, melyet az alapkezelő (más intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. A befektetők meghatározzák, hogy a tőkéjüket kezelő alap milyen eszközökbe, milyen kockázat mellett invesztáljon, de a befektetési alap működésébe már nem szólhatnak bele.
A tőke koncentrálásának legnagyobb előnye, hogy egy ekkora pénztömeg könnyebben osztható meg különböző befektetési lehetőségek között, így a befektetett összegek hatékonyabban kezelhetők, és az egyes befektetők kockázata lényegesen csökkenthető.
Az egyes befektetők részesedését a kis- és nagybefektetők által összeadott közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, azt a befektetési jegy árfolyama mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét veszik figyelembe, ezért a befektetési jegyek értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Éppen ezért a befektetési jegyünk pillanatnyi értéke mindig függ az alapok vagyonától.
Történelmi csúcson a befektetési alapok vagyona
Úgy tűnik, idén tavasszal a folytatódó kamatcsökkentések, a márciusban meglóduló tőkepiacok, valamint az alapok utóbbi időben magas hozamai miatt fordulatot vett a lakosság befektetési alapokhoz való viszonya. Márciusban több mint 100 milliárd forint friss tőke érkezett a befektetési alapokba, elsősorban lakossági befektetőktől, így az alapok összvagyona a hónap végére történelmi csúcsra, 3344 milliárd forintra emelkedett. Márciusban a befektetési alapok vagyonát a tőkebefektetések mellett 82 milliárd forint hozam is növelte, így egy hónap alatt 5,8 százalékos volt a bővülés – közölte a BAMOSZ április közepén. – A korábbi történelmi csúcsot jelentő 3200 milliárd forintos összvagyont több mint két éve, 2008. február végén mérték.
– Az elmúlt három és fél évben mindössze háromszor fordult elő, hogy a befektetési alapokba egy hónapon belül újonnan elhelyezett tőke mértéke meghaladta a 100 milliárd forintot – nyilatkozta Temmel András, a BAMOSZ főtitkára a Magyar Távirati Irodának. – Az idén januárban 94 milliárd, februárban 53 milliárd forint tőke áramlott a befektetési alapokba, a hozamok januárban 6,2 milliárd, februárban 8,9 milliárd forintot tettek hozzá a vagyonhoz. Tavaly egész évben 130 milliárd forint volt a tőkebeáramlás, a hozamokkal együtt pedig közel 500 milliárd forintot tett ki a vagyongyarapodás.
Márciusban csaknem minden alaptípusba érkezett friss pénz, de kiemelten a lakossági befektetők által preferált pénzpiaci, rövid kötvény-, ingatlan- és garantált alapok teljesítettek a legjobban. A hónapban egyedül a likviditási és a származtatott alapokból történt jelentősebb tőkekivonás, míg a kiegyensúlyozott vegyes és a hosszú kötvényalapok esetében jelentősen csökkent a tőkekivonás februárhoz képest. Az összesen 102 milliárd forintos márciusi tőkebeáramlásból mintegy 15 milliárd forint érkezett az intézményi alapokba.
A legnépszerűbbek továbbra is a nyilvános nyílt végű értékpapíralapok, ezek adják az összvagyon többségét, 62,5 százalékát. Vagyonuk márciusban 5,4 százalékkal bővült, a tőkebefektetések 63,5 milliárd forintot, a hozamok 43,3 milliárd forintot tettek ki.
A garantált alapok vagyona márciusban 3,1 százalékkal 421 milliárd forintra nőtt. A hónapban elindult négy új alapba összesen 28,5 milliárd forintot tettek a befektetők. A lejáró és átalakuló alapok miatt azonban a nettó tőkebeáramlás csak 8 milliárd forint volt, a hozamok pedig további 4,8 milliárd forinttal növelték a befektetők vagyonát.
A tőkepiacok látványos márciusi emelkedése kedvezett a részvényalapoknak. Vagyonukat 6,6 milliárd forint friss tőke és 27,6 milliárd forint hozam növelte, ennek hatására a vagyon 10 százalékkal 378 milliárd forintra nőtt. Leggyorsabban a hazai tiszta részvényalapok vagyona gyarapodott.
Az ingatlanalapok vagyona az átlagnál gyorsabban nőtt: 6,6 százalékkal 335 milliárd forintra emelkedett. Márciusban az előző havit is meghaladó, 18,7 milliárd forint friss tőke érkezett ezekbe a termékekbe, és további 2,1 milliárd forint hozamot is termeltek.
Jó hónapot zártak a kötvényalapok is: vagyonuk 9,1 százalékkal 304 milliárd forintra nőtt. Ezek az alapok 17,3 milliárd forint friss tőkét vonzottak, és közel 8 milliárd forint hozamot értek el. A legnépszerűbbek a rövid kötvényalapok voltak, ezek vagyona 14,3 százalékkal gyarapodott, ami 17,4 milliárd forint friss tőkéből, és mintegy 3,2 milliárd forint hozamból jött össze.
A pénzpiaci alapok valamivel szerényebben bővültek márciusban. Összesen 39 milliárd forint friss befektetést vonzottak, és 3,8 milliárd forint hozamot termeltek, így vagyonuk 3,5 százalékos növekedéssel 1283 milliárd forintot ért el a hónap végére. A legnépszerűbbek a magyar pénzpiaci alapok voltak, de jelentős volt az érdeklődés az euróövezeti likviditási és pénzpiaci alapok iránt is.
A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyílt végű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zárt végű alapokban a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Ez utóbbi alapok gyakran sajátos befektetési célra jönnek létre, amiért a likviditás korlátozása szükséges lehet.
A BAMOSZ ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat:
– Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyekben a portfólióban lévő, kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
– Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyekben a portfólióban lévő, kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladja meg az 1 évet.
– Rövid kötvényalapok: azon alapok tartoznak ide, amelyekben a portfólióban lévő, kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1–3 év.
– Hosszú kötvényalapok: azon alapok tartoznak ide, amelyekben a portfólióban lévő, kötvény jellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.
– Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfólióban lévő, részvénytípusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.
– Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfólióban lévő, részvénytípusú eszközök aránya 30–70% közötti.
– Részvénytúlsúlyos alapok: a portfólióban lévő, részvénytípusú eszközök aránya 70–90% közötti.
– Tiszta részvényalap: a portfólióban lévő, részvénytípusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
– Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
– Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
Az ingatlanalapok két kategóriába sorolódnak:
– Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyekben az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.
– Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyekben az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.
