Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. June 27. Tuesday, László   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Súlyos bajt jelezhet a szaglás gyengülése

2012.06.06. | T. Puskás Ildikó
Vannak, akiknek kifinomultabb a szaglásuk, és akadnak olyanok is, akik csak a nagyon erőteljes szaghatásokat érzékelik.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

A bármilyen legyen is az egyéni szaglóérzékenységünk, szaglássérzékelésünk csökkenése (a hipozmia), illetve teljes elvesztése (anozmia) azonban – akár hirtelen, akár csak fokozatosan következik be –, súlyos betegség tünete is lehet.

Ha nem működik a szimatod, menj orvoshoz!

A szaglási képességnek öregedéssel járó gyengülése természetes élettani folyamatnak mondható, amelynek oka a szaglógumóban lévő rostok számának csökkenése: ez pedig a szagok iránti érzékenységünk hanyatlásához vezet.
Ezzel szemben vannak olyan akut felső légúti betegségek (például a nátha, az influenza, az arcüreggyulladás), vagy a krónikusnak mondható, náthás tünetekkel járó allergia, amelyek átmeneti szagérzékelési zavarokkal járhatnak. Ennek oka az, hogy a légutak a felgyülemlett nyáktól elzáródnak, az orr nyálkahártyája „begyullad”, megduzzad, ami megakadályozza, hogy a különböző anyagokból – így az ételeinkből is – felszabaduló mikroszkopikus részecskék az orrunkon át az agyunk hátsó részében elhelyezkedő „szaglóközpontba” áramoljanak.
Míg a heveny nátha, influenza után szagérzékelésünk magától visszatér, addig – amennyiben a betegség elhúzódik, vagy egymás után többször ismétlődik – a szagérzékelésben is zavar támadhat. Ezért hívják fel a fül-orr-gégészek arra a figyelmet, hogy ha a szaglásunk épsége két hét alatt nem áll helyre, forduljunk minél előbb szakorvoshoz.

Szaglásvizsgálat

A szaglás vizsgálatakor közismert és markáns szagokat kibocsátó anyagokat (pl. szappant, vaníliát, kávét, szegfűszeget) szagoltatnak a pácienssel. A betegnek az orrlyukak „váltásával” kell azonosítania a különféle szagokat. Néha a fej CT- vagy MRI-vizsgálatára van szükség a szervi eltérések (pl. daganat, tályog vagy csonttörés) kimutatására.

Mi lehet a szaglásvesztés mögött?

A legtöbben nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget annak, ha szagérzékenységük csökken, ám a doktorok számos olyan okot/betegséget tartanak számon, amelyek akár ideiglenes, akár maradandó szaglásvesztéshez vezetnek.
Ilyen „szagsüketséget” kiváltó tényező lehet különféle vegyszerek rendszeres használata, bizonyos gyógyszerek (elsősorban vérnyomáscsökkentők, a reflux kezelésére szolgáló savlekötők) tartós szedése. A daganatos betegségben szenvedőknél a kemoterápia, amely nemcsak a rákos, hanem az egészséges sejteket is károsíthatja, tönkreteheti a szag- és ízérzékelést is.
A belső, úgynevezett anatómiai okok közül a leggyakoribb az orrsövényferdülés, de a szagérzékelés csökkenéséhez vezethet az orrjáratok, az orr nyálkahártyájának megvastagodása is, amit a népnyelv orrpolipnak nevez.
Nem eléggé köztudott, hogy egy-két szuvas fog, illetve a fogínysorvadás is károsan befolyásolhatja a szaglóképességünket. A különféle – elsősorban közepes vagy súlyos kimenetelű – fejsérülések ugyancsak a szaglás károsodását idézhetik elő.
Ha a trauma következtében az agy elmozdul a koponyában, akkor az orrot és az agyat összekapcsoló finom idegrostok elszakadnak, amelyek „összekötésére” nincs orvosi megoldás. Így meg kell várni, hogy a sérült idegek regenerálódjanak (ez gyakran meglehetősen hosszú idő, sokszor két-három év alatt történik meg), és a sérült visszanyerje szagérzékelési képességet.
Még a pajzsmirigybetegek közül is csak kevesen tudják, hogy ennek a belső elválasztású mirigynek a működési zavarát is jelezheti a szaglási képesség hanyatlása.
Az egyre többeket érintő cukorbetegség ismert szövődménye a neuropátiának nevezett idegkárosodás, amelyre azonban nemcsak a kézfejben, lábszárban és lábfejben érzett fájdalmak, zsibbadások utalhatnak, hanem a szaglási zavarok is, mivel az idegkárosodás az orr érzőidegeire is kiterjedhet.
A ma még csak „jól” kezelhető, ám nem gyógyítható Parkinson-kórnak ugyancsak első jele lehet a szagérzékelés csökkenése. A betegek egyharmadánál a kór nem az úgynevezett tremorral (a nyugalomban lévő kéz ritmikus remegésével) jelentkezik, hanem a szaglás tompulása jelzi. Ezt az orvosok azzal magyarázzák, hogy a parkinsonos betegeknél akadályozottá válik a szagláshoz szükséges mélyebb levegővétel.
Egy másik, ugyancsak gyógyíthatatlan idegrendszeri eredetű betegség, az Alzheimer-kór egyik, legkorábban jelentkező tünete is lehet a szagérzékelés zavara.
A krónikus betegségben szenvedőknél a szaglási képesség „leépülése” hozzájárulhat az étvágytalansághoz, majd az alultápláltsághoz, és további állapotromláshoz vezethet.

Tudtad?

  • A túlzott szagérzékelés, vagy az, ha valaki az ártalmatlan szagokat kellemetlennek találja, jóval kevesebb embert érint, mint a szaglási érzékenység csökkenése, illetve elvesztése. A túlérzékenységnek gyakran pszichés háttere van, ezért a fül-orr-gégész szakorvosok és a pszichiáterek pszichoszomatikus hiperozmiának hívják, és – nem ritkán – a depresszió társult tünete lehet.
  • A fokozott szagérzékenységet a melléküregek fertőzései, a szaglóidegek részleges sérülései, a rossz szájhigiéné és szájfertőzések is kiválthatják.

Az eltűnt ízek nyomában
Hová tűntek a régi ízek? A recept hiába ugyanaz, az étel zamata sohasem lesz olyan, mint nagymama konyhájában.  tovább Tovább
Súlyos betegséget is jelezhet a...
A hasüregben igen sok szerv foglal helyet, ezért a szakember számára a hasfájás pontos okának kiderítése nemegyszer fejfájást okoz.  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

szaglás betegség illatok



Csak röviden
Tovább
 
Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Rá ne fázz!
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés