Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2014. július 23. szerda, Lenke   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Így kezdődik a vesebetegség

2011.06.28. | T. Puskás Ildikó
Elmúltál ötven, és van vagy volt vesebeteg a családodban? Túlsúlyos vagy? Magas a vérnyomásod? Cukorbeteg lettél?
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Ha a kérdések bármelyikére igen a válaszod, érdemes legalább évente egyszer ellenőriztetned a veséd állapotát.
Napjainkban mind a fejlett, mind a fejlődő világban a krónikus vesebetegség legáltalánosabb oka – különösen idős betegekben – a 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz mellitusz) és a magas vérnyomás (hipertónia), amelyek szív- és érrendszeri szövődmények (szívkoszorúér-, agyi érbetegségek, perifériás artériás betegségek és szívelégtelenség) kialakulására is hajlamosítanak.

Vesére mennek

A veseműködési zavarok, betegségek azonban még számos okra – az öröklött hajlamtól a túlsúlyosságon keresztül a túlzott mennyiségű só és kalcium fogyasztásáig, a magas, rossz (LDL) koleszterinszinttől, a stresszes életviteltől, a visszatérő húgyúti, illetve a streptococcus okozta fertőzésekig – vezethetők vissza.
A vesét károsító mellékhatásuk lehet egyes gyógyszereknek vagy a diagnosztikában használatos anyagoknak. Vesekárosodást okozhat például a nem szteroid gyulladásgátlók túlzott fogyasztása, de előidézhetik egyes röntgenvizsgálati kontrasztanyagok, ACE-gátlók és egyes antibiotikumok is.

Sokáig fel sem tűnik

A krónikus vesebetegségek többsége gyakran éveken keresztül tünet- és panaszmentes lehet, illetve az érintettek számára elviselhető tüneteket (pl. „csak” vizeletürítési panaszokat) okoz, ezért nem is merül fel bennük a veseműködési zavar gyanúja. Pedig már sokszor az olyan, „apró” jelek is figyelmeztetők lehetnek, mint a szem alatti, körüli duzzadt, vizenyős, táskás bőr, vagy az arc felpüffedése, az ún. pókhas kialakulása, illetve a bokák, csuklók, combok rendszeres „bedagadása”.
Nem érdemes tehát megvárni, hogy a betegség olyan előrehaladott stádiumba jusson, amikor a vese működése esetleg már leáll, szükségessé válik a dialízis vagy a veseátültetés.

„Koncertmester” szerepben a vese

A vese egyébként egy sor bonyolult élettani folyamatban vesz részt. Elsődleges feladata a testfolyadékok egyensúlyban tartása: a káros anyagcseretermékeket, ásványi anyagokat kiszűri a vérből, majd a vizelettel eltávolítja a szervezetből. A vese szabályozza számos ásványi anyag (így a nátrium és kálium) vérszintjét is, hormonokat (ilyen például a vérnyomás szabályozásában részt vevő renin) és vitaminokat is termel. Fontos szerepe van a vérnyomás szabályozásában, a vörösvérsejtek képzésében és az egészséges csontozat megőrzésében is.
Ha a vese működése nem megfelelő, a salakanyagok – és a felesleges folyadék – felhalmozódnak a szervezetben, ami akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet.

Jobb félni, mint megijedni?

Az urológusok, nefrológusok ezért is tanácsolják – még a magukat egészségesnek gondolóknak is –, hogy rendszeresen ellenőriztessék veséjük állapotát. A vesebetegségek általában csak előrehaladott stádiumban okoznak tüneteket, így gyakran végstádiumú veseelégtelenség alakul ki, amely azonban már nem gyógyítható, és csak a művesekezelés (dialízis) vagy a veseátültetés mentheti meg a beteg életét.
Erre a krónikus betegségre is igaz tehát: a kezdeti stádiumban hatékonyan kezelhető, jól gyógyítható, míg a súlyosabb tüneteket mutató időszakban gyakran nehezen állítható meg a szervi károsodás, így csökken a gyógyulás esélye.
Azt, hogy nincs-e baj a vesénkkel, már egy rutin vér- és vizeletvizsgálattal is ellenőriztethetjük. Különösen javallott a rendszeres (legalább évenkénti) szűrés azoknak, akiknek magas a vérnyomásuk, vagy valamilyen más kardiovaszkuláris betegséggel, illetve a 2-es típusú diabétesszel „élnek együtt”. Azoknál az ötven felettieknél, akiket genetikai örökségük vesebetegségre hajlamosít, ugyancsak javasolt a rutinjellegű vizelet- és vérvizsgálat.

Laborszámtan

A laboratóriumi vizsgálatokkal nagyon egyszerűen megállapítható, hogy a vese megfelelően távolítja-e el a felesleges vizet és a salakanyagokat. Vesekárosodásra utalhat, ha fehérje található a vizeletben.
Amennyiben a fehérjeürítés folyamatos, vagyis az ismételt vizsgálatok is kimutatják a fehérje jelenlétét a vizeletben, felmerül a krónikus vesebetegség gyanúja.
A célzott vizsgálatok – ilyen a vérből mért szérum-kreatininérték meghatározása – ugyancsak segítenek tisztázni, hogy milyen állapotban van a vese, képes-e ellátni funkcióit. A kreatinin a vérben található, az izom aktivitásából származó salakanyag. Élettani körülmények között a vese választja ki a vérből, ám amikor a veseműködés lelassul vagy beszűkül, a kreatininszint megemelkedik. Ez az oka, hogy a szérum-kreatininszint alkalmas a vese működésének, illetve a veseműködés aktivitásának meghatározására. A GFR értéke a szérum-kreatininszintből számítható ki. Normálértéke 100 ml/perc körüli, ha 60 ml/min alá esik, szükséges, hogy a beteg vesegyógyász szakorvoshoz (nefrológushoz) kerüljön. A GFR 15 alatti értéke jelzi, hogy a vesepótló kezelések elindítása elkerülhetetlen.
Mivel a vesékben a vérképzést serkentő hormon (erythropoietin) is termelődik, a hemoglobinszint csökkenése (vagyis a vérszegénység „mértéke”) is jelezheti a vesebetegség meglétét vagy súlyosbodását. A csontritkulásban szenvedő, kalcium- és D-vitamin-terápiában részesülő betegeknél ugyancsak rendszeresen kell ellenőrizni a kalciumháztartást befolyásoló parathormon szintjét, amely vesebetegeknél gyakran mutat a normálértéknél emelkedettebb értéket.
A krónikus vesebetegség korai felismerése és kezelése nemcsak magát a kórfolyamatot lassíthatja vagy állíthatja meg, hanem jelentősen csökkenti a társuló szív- és érrendszeri betegségek kialakulásnak kockázatát is. mert minden olyan betegség, amely rontja az erek állapotát (ilyenek pl. a cukorbetegség, a hipertónia, az érelmeszesedés), a vesék működésére is káros lehet.

Veseóvó tippek

  • Mozogj napi rendszerességgel. A testmozgás jól hat a vérnyomásra, így a veseműködésre is.
  • Ha cukorbeteg vagy, rendszeresen ellenőrizd a vércukorszinted. A diabéteszeseknek mintegy felében fejlődik ki az „alapbetegség” szövődménye, az ún. diabéteszes nefropátia, ezért ha ebben az anyagcserezavarban szenvedsz, a vesefunkciód rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen.
  • Ellenőrizd a vérnyomásod! Ha tartósan 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértékeket mér a háziorvosod, akkor hipertóniás vagy. Fontos tehát a vérnyomásértékeid „rendezése” gyógyszerekkel, életmódváltással és táplálkozási szokásaid megváltoztatásával. Ezek segítségével a veséid károsodását is megelőzheted.
  • Ügyelj a testsúlyodra! Az ideális testsúly segít kivédeni a cukorbetegséga  szívbetegségek és más olyan állapotok kialakulását, amelyek krónikus veseelégtelenséghez vezethetnek.
  • Öngyógyszerezés előtt kérdezd meg orvosodat, gyógyszerészedet! Egyes, általánosan elterjedt, vény nélkül kapható (gyulladásgátló, fájdalomcsillapító) gyógyszerek rendszeres szedése a vesék károsodásával járhat. A gyulladások és a visszatérő fájdalmaid enyhítésére szolgáló szerek kiválasztását bízd a házi- vagy kezelőorvosodra.

Járvány nélkül is súlyos baj: a...
A veseelégtelenségről egyre többet hallani a németországi hasmenésjárvány kapcsán.  tovább Tovább
A derékfájás 3 alapvető oka
Testünk egyik legjobban igénybe vett része a gerinc. Sokan meg is tapasztaljuk ennek fájdalmas következményeit.  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

fájdalom megelőzés Lehet élni fájdalom nélkül! (x) Tena Lady – kérj ingyenes termékmintát! (x) Könnyű, megbízható útitárs! Mi az? (x) Alvászavar? Tudj meg róla többet! (x) tippek vese



Csak röviden
 
Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés