Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2014. július 22. kedd, Magdolna   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Hogyan értelmezd a laborvizsgálat eredményét?

2010.02.02. | T. Puskás Ildikó
A kezedben az eredmény, de nem értesz belőle semmit? Segítünk értelmezni a leleted!
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

A laborvizsgálatok nagyon sokat segíthetnek a betegségek korai felismerésében, illetve sikeres kezelésében, gyógyításában. Bár a doktorok óva intenek attól, hogy magunk értékeljük ki a laborleletünket, nem árt, ha tudod, mit miért vizsgálnak az asszisztensek.

Mit mutat a vérkép?

A teljes vérképvizsgálatok a vér összetevőit, vagyis a vértesteket, a vérlemezkéket, a vérfestéket, a vörösvértestekben az oxigént szállító fehérjék arányát (hemoglobin), az adott vérmennyiségben a vér alakos elemeinek térfogatarányát (hematokrit) elemzik a laboránsok, különféle műszeres vizsgálati módszerekkel.

A vérfestéket tartalmazó vörösvértest az oxigént és a széndioxidot köti le és szállítja. A legfontosabb összetevői: a vas, a folsav és a B12 vitamin. Ha ezeknek az alkotóelemeknek valamelyikéből kevés van a szervezetben, a vörösvértest nem tud megfelelően működni, így vérszegénység léphet fel.  
A vörösvértestek magas értéke – sok más kór mellett – tüdő- vagy szívproblémákra is utalhat, de azt sem árt tudni, hogy a nagymértékű folyadékveszteség (pl. hányás, hasmenés, izzadás) is vörösvérsejt-szaporulatot idézhet elő a szervezetben.

A fehérvérsejteknek – amelyek a vérben is, a szövetekben is megtalálhatók (és amelyek a csontvelőben és a nyirokcsomókban keletkeznek) – kiemelt szerepük van a szervezet felvértezésében a kórokozókkal szemben. A referenciatartományon belüli alacsony érték leggyakrabban vírusos fertőzésre, ritkán a csontvelő károsodására utalhat.

A normálérték feletti mutatók hátterében baktériumok, gombák, mérgezések, vérzések, illetve súlyosabb betegségek állhatnak.
A csontvelőben képződő vérlemezkék (trombociták) a vér alvadásában játszanak döntő szerepet. Jó ha tudjuk azonban, hogy az idősödéssel a véralvadási idő rövidül.

A vérben lévő monocita az immunrendszer gyors reagálásáért felelős, míg a lépben és nyirokcsomókban keletkező limfociták az immunglobin előállításához, illetve a szervezet önvédelmi képességének megőrzéséhez járulnak hozzá.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában jelentős szerepet játszanak az érbelhártya alatti lerakódások (plakkok), amelyek létrejöttében a vérzsírok (az ártó LDL-koleszterin és a triglicerid) játszanak meghatározó szerepet. A normálértéknél magasabb értékek növelik a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát.

Mit mutat a vizeletvizsgálat?

A vizeletvizsgálat során a vizelet fajsúlyát, pH-értékét, fehérjetartalmát ellenőrzik. A magas fehérjeérték gyulladásokra, húgyúti és vesebetegségekre utalhat.
A vércukor mennyiségének meghatározása is nagyon fontos része a kémiai vizeletvizsgálatnak.

A vizeletmintából különféle betegségekre, vagy azokat megelőző eltérésekre következtethet a házi- és szakorvos. A vizelet fajsúlyának eltérése cukor vagy fehérje jelenlétére utal, az előbbi a diabétesz jele lehet. A salakanyagok (pl. a vese által kiválasztott mérgező kreatinin, illetve a karbamid) normálszintnél magasabb értékeiből következtetnek a szakorvosok például a vese működési zavaraira. Ha a többször megismételt vizeletvizsgálatnál a fehérjeszint mindig a kóros értékhatár felett van, szükségessé válhat a beteg kardiológiai, illetve veseműködésének alapos kivizsgálása. A vizeletből ki lehet mutatni veseelváltozásra utaló, ún. cilindereket (henger alakú képződmények), a vesekövességet okozó kristályokat, de a fertőzést előidéző kórokozók jelenlétét, sőt a csontritkulásra utaló ioneltérést is.ceton-, fehérje- és üledéktartalma ugyancsak figyelmeztető jel lehet.

A vizelet bilirubinértéke a máj állapotát mutatja. Az emelkedett májfunkciós értékekből azonban nem csak a máj betegségeire tudnak következtetni az orvosok. Többek között a normálszinttől való eltérést bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése is előidézheti, ezért annak, aki ilyen medicinák szedésére kényszerül, javasolják a – meghatározott időnkénti – májfunkció-ellenőrzési laborvizsgálatot.

Mikor elég a „rutin” és mikor szükséges a célzott laborvizsgálat?

Konkrét – szervi megbetegedésekre utaló – panaszok esetén, a laboratóriumi rutinvizsgálatokon kívül, a házi- vagy kezelőorvos további kiegészítő vizsgálatokat is elrendelhet. Ilyen lehet például a pajzsmirigy működésére utaló TSH-érték, illetve – a változókorban – a hormonszint vizsgálata is. Ugyancsak célirányos vizsgálatnak számít a PSA- (prosztataspecifikus antigén-) vizsgálat, amelynek eltéréseiből a dülmirigy jóindulatú megnagyobbodására, illetve rosszindulatú elváltozására következtethet az urológus. A házi- vagy kezelőorvos elrendelheti a széklet vérvizsgálatát is, amelynek segítségével a felső vagy alsó bélrendszer betegségei ismerhetők fel.

A vér- és vizeletvizsgálatok segíthetnek a szervezetben megbúvó gócok felfedezését is, ezért – bizonyos akut vagy régi fertőzések gyanúja esetén – szóba jöhet a szerológiai vizsgálat (amelynek segítségével a szervezetet megtámadó vírusok, baktériumok vagy gombák ellen termelt agyagok szintjét lehet megállapítani).

Mikor kérj laborvizsgálatot?

  • 35 éves kor felett évente;
  • túlsúlyosságnál;
  • akkor, ha folyamatos gyógyszerszedésre szorulsz, ha hormonpótló kezelésben részesülsz, ha nyugtatókat, altatókat, vérzsírcsökkentő(ke)t, vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szedsz;
  • ha szteroidkezelésben részesülsz;
  • ha pajzsmirigyműködést szabályozó készítményeket szedsz;
  • ha krónikus bélgyulladásra szedsz tablettákat;
  • ha cukorbeteg vagy;
  • ha magas/változó a vérnyomásod;
  • ha emelkedettek a vérzsírszintértékeid;
  • ha tartósan, hosszabb ideje fáradtnak érzed magad, ha többször tér vissza a náthád, valamilyen fertőzésed;
  • férfiként – negyvenéves kor után – évente végeztesd el a PSA-vizsgálatot;
  • minden ötvenen túlinak javasolják az urológusok az évi egyszeri székletvizsgálatot is, amelynek segítségével idejekorán felismerhető és hatékonyan kezelhető a végbélrák.

Hogyan készüljünk fel?

  • A vérvétel előtt 6 órával már ne egyél semmit, a vérvétel éhgyomorra történjen. A vércukorszintet is befolyásolja („felviszi”), ha nem éhgyomorra érkeztél a vizsgálatra. A vérvétel előtt tilos reggelizni.
  • Egyes vizsgálatok – például a koleszterinszint megállapításának – eredményét az is befolyásolhatja, mit ettél az előző tizenkét órában. A zsíros ételek „felviszik” a vérzsírszintet, tehát a laborvizsgálat előtti napon zsírszegény ételeket érdemes fogyasztani.
  • A vizelet vizsgálatához fontos a helyes „mintavétel”. A reggeli első vizeletből csak a középsugarú vizeletet vigyél a laboratóriumba, mégpedig jól kimosott, sterilizált, jól záródó üvegben. (A vizeletürítés előtt tisztítsd meg a nemi szerved környékét, majd ne az első adagot és ne az utolsó szakaszban ürített vizeletet fogd fel, hanem az úgynevezett „középsugarast). A 24 óránál régebbi vizelet nem alkalmas a vizsgálatra.
Jó, ha tudod, hogy...

  • a felgyógyulást a betegségből a labor (vérvizsgálat) eredménye nem azonnal tükrözi. A szervezet egyensúlya 3-4 hét elteltével áll vissza, tehát nem szabad megijedni, ha a laboreredmények még „csak” közelítenek a normál határértékhez;
  • az eltérések a referenciaértéktől önmagukban a laikus számára nem értékelhetők, illetve félrevezetők lehetnek. Kiértékelésük a vizsgálatot elrendelő doktor dolga, akinek tájékozódási pontot jelentenek akár a felismert probléma kezeléséhez, akár a további vizsgálatok kezdeményezéséhez;
  • a kreatinin jelentős emelkedése a vizeletben nemcsak veseműködési zavart jelezhet, hanem elégtelen folyadékbevitelt vagy folyadékvesztést is. Akinek például vízhajtó szedését írta elő az orvos, ügyeljen a megfelelő mennyiségű só bevitelére, illetve időskorban sose feledkezzünk meg a folyadékpótlásról.

9 jel, hogy azonnal menj vérvételre!
Bizonyos időközönként meg kell nézetni a vérképed. Vannak azonban olyan tünetek, melyek nem tűrnek halasztást.   tovább Tovább
7 érdekes tény a vérről
Hihetetlen, de hiába kering több liter vér a szervezetünkben, legtöbben alig tudunk róla valamit. Íme, néhány érdekes tény!  tovább Tovább
7 érdekes tény a vizeletről
Az ember vizelete sok betegségről árulkodhat. Ráadásul minden eltérés ijesztően hat. Rémüldözés helyett ismerkedj meg a tényekkel!  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

vérvétel vizelet Tena Lady – kérj ingyenes termékmintát! (x) laborvizsgálat vér Lehet élni fájdalom nélkül! (x) orvos Alvászavar? Tudj meg róla többet! (x) Könnyű, megbízható útitárs! Mi az? (x) tünet betegség



Csak röviden
 
Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés