Változás! Új ügyintézési határidő a hivatalokban

2009. október első napján lépett hatályba a közigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása, amely számos változás mellett az ügyintézési határidő szabályait is megváltoztatta.
Az egyik ilyen újítás, hogy a hatóság számára megállapított ügyintézési határidőt naptári napok helyett munkanapokban kell számítani.
A határozatot a kérelem beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

Megoszlanak a vélemények, hogy a naptári napok helyett jó döntés volt-e áttérni a munkanapok szerinti határidő-számításra, hiszen egyrészről a korábbi 30 naptári napos határidő közismeretsége fontos érvként merült fel, másrészről a munkaszüneti napok torlódásakor az új számítási mód könnyebbséget jelent a közigazgatási hatóságnak.

A huszonkét munkanapnál rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
Az eljárásra irányadó ügyintézési határidő szakhatóságnál 15 naptári nap helyett 10 munkanap, belföldi jogsegélynél 8 naptári nap helyett 5 munkanap, fellebbezés esetén 15 naptári nap helyett 10 munkanap.
Fontos szabály, hogy az ügyintézési határidőt csak letelte előtt lehet meghosszabbítani, legfeljebb 22 munkanapra. Az eljárási határidőt meghosszabbító végzést a hatóság indokolni köteles.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:

1. a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama;
2. a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól a teljesítéséig terjedő idő;
3. a szakhatóság eljárásának időtartama;
4. speciális esetben a bizonyítékok ismertetésére vonatkozó eljárás időtartama;
5. a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő.

A törvénymódosítás bevezet öt új időtartamot, amelyek az ügyintézési határidő számításakor nem veendők figyelembe:

1. ügygondnok kirendelésének időtartama;
2. jogsegélyeljárás időtartama;
3. hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama;
4. szakértői vélemény elkészítésének időtartama;
5. a hatósági megkeresés vagy döntés postára adásának napjától
6. kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetmény, továbbá a
7. kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

2005-től hatályosan a közigazgatási eljárásról szóló törvény tartalmazza azt, hogy az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.
Mindez a gyakorlatban csak részben érvényesült. Az építési hatóságok például előszeretettel beszereztették az építtető cégtől a cégkivonatot, akár egy eljáráson belül többször is.
A törvénymódosítás most még konkrétabban fogalmaz. Nem kérhető az ügyféltől olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.
Az adatszolgáltatási kérelmet a hatóságnak öt munkanap alatt kell teljesítenie. Ezen öt munkanap sem számít be az ügyintézési határidőbe.
Az ügyintézési határidő túllépését a törvény szankcionálja. Ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, akkor az ügyfélnek az általa megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

Amennyiben az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési időtartam kétszeresét, a kétszeres összeget kell az ügyfélnek visszafizetni.
Az ügyfél illetékfizetés alóli mentessége esetén a hatóság az egyébként az ügyfélnek megfizetendő összeget a központi költségvetésnek fizeti meg.

Tetszett a cikk? Tedd kedvenceid közé az Ötvenentúl.hu-t!

megosztom: