Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2014. október 26. vasárnap, Dömötör   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

A legjobb fájdalomcsillapítók

2009.11.03. | T. Puskás Ildikó
Egyre tovább élünk, ám egyre több betegség sújt minket. Mi következik ebből? Mind újabb fájdalomcsillapítókra van szükség!
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Az iparilag fejlett országokban – többek között a helytelen életmód, táplálkozás és a környezetszennyezés miatt – egyre többeket érintenek a daganatos, a lakosság életkorának meghosszabbodása következtében pedig a mozgásszervi betegségek, amelyek – a kór előrehaladtával – erős fájdalomérzettel járhatnak.

Áttörés a fájdalomterápiában

A mai modern fájdalomcsökkentő gyógyszereknek nagyon sokféle változatuk van forgalomban, a különféle tablettáktól az injekción át a cseppekig, kúpokig, lokális hatású géleken át a nyújtott hatású tapaszokig.
A fájdalomcsillapításban az elmúlt húsz-harminc évben hatalmas változások következtek be (gondoljunk csak a régebben leggyakrabban használt tablettákra, illetve a nagyon erős hatású, elsősorban morfinszármazékokat tartalmazó injekciókra). Manapság már minden beteg számára meg lehet találni a legalkalmasabb és legkényelmesebb gyógyszerbeviteli formát, ám ügyelni kell nemcsak az egyéni érzékenységre, hanem az esetleges társbetegségekre is…

Mára tehát már nemcsak azon a téren következtek be változások a fájdalomterápiában, hogy a napi gyakorlatban is megjelentek az új, a fájdalom csillapításában egyre hatékonyabb vegyületek, hanem abban is, hogy az új generációs készítmények kifejezetten életminőség-javítónak tekinthetők, hiszen használatuk kényelmes (elég naponta, kétnaponta felhelyezni őket), késleltetett hatásuk miatt pedig folyamatosan képesek a fájdalom csillapítására.

A hat-nyolc éve még forradalminak tekintett, úgynevezett „retard” (elnyújtott hatású, hosszú idő alatt felszívódó) tabletták mellett – amelyek bevételük után 12 órán át is mérsékelték a fájdalmat – mára megjelentek a fájdalomcsillapító tapaszok is. Használatuk – krónikus fájdalom esetén – akár három napon át is fájdalommentességet biztosít a beteg számára.
A fájdalomtapaszokat eleinte – mindenütt a világon – csak rákos betegeknek adták, ám azt tapasztalták, hogy az erős, illetve tartós fájdalom, így például ízületi kopások, gerincfájdalmak enyhítésében is beválnak. A fájdalomtapasz hatóanyagai fokozatosan és egyenletesen szívódnak fel a bőrön keresztül. További előnyük, hogy nem kerülő úton – tehát nem az emésztő- és bélrendszeren áthaladva, vagyis azt nem terhelve –, hanem közvetlenül a véráramba jutva, fokozatosan és a fájdalom helyén fejtik ki hatásukat.

A vény nélkül kapható változatokat elsősorban az idősek kedvelik!

Nem véletlen, hogy a fájdalomcsillapítás módjait és a fájdalomcsillapítók használatát kutató hazai felmérés tanúsága szerint már a 45-50 év feletti, reumatikus bántalmakban, mozgásszervi megbetegedésekben (ízületi kopások, gerincproblémák) érintettek körében is egyre népszerűbbek a többségükben vény nélkül kapható, hosszú hatású fájdalomcsillapító termékek.

A fájdalomterápiával foglalkozó szakorvosok szerint különbséget kell tenni az akut (rövid távú) és a krónikus (hosszú távú) fájdalomcsillapítást igénylő fájdalmak között. A hirtelen fellépő fájdalomra a gyors segítséget első lépésben ma is az injekció jelenti, és csak a heves fájdalom csökkenését követően kerülhet sor a hosszú hatásfokú tapasz felhelyezésére.
A késleltetett hatásfokú tapaszoktól (akárcsak a retardtablettáktól) viszont csak a krónikus fájdalmak enyhülése várható.

Nem tesz függővé, és kevés a mellékhatása

A fájdalomtapaszok alkalmazását a daganatos betegek fájdalmainak enyhítésében az életminőség és az emberi méltóság megőrzése szempontjából tekinthetjük forradalmi áttörésnek.

Kutatók vizsgálták, milyen észrevételeket tesznek a betegek a bőrön át felszívódó fájdalomcsillapító tapasszal és a szájon át adott, elhúzódó hatású, morfint tartalmazó készítmények alkalmazásával kapcsolatban. A tapasszal kezelt betegek közül kevesen panaszkodtak például székrekedésre, nappali kábultságra, hányingerre. A felragasztás helyén észlelhető bőrreakciókról – bőrpír, viszketés – csak kevesen számoltak be (az így kezelt betegek közül minden tizedik), ám ezeket a mellékhatásokat többségük elhanyagolhatónak tartotta. A betegelégedettségi vizsgálatok azt mutatják, hogy mind ők, mind a hozzátartozóik (gondozóik, segítőik) kényelmesebbnek tartják a tapasz háromnaponkénti cseréjét, mint a fájdalomcsillapító tabletta szedését.

Öngyógyítók, figyelem!

Bár a nem kábító hatású fájdalomtapaszok valóban „kíméletesebbek” a szervezet számára, mint a különféle fájdalomcsillapító pirulák, és használatuk más, hasonló rendeltetésű készítményekkel (kúp, gél, kenőcs) összehasonlítva is kényelmesebbnek mondható, ezek alkalmazásakor sem árt a körültekintés. A vény nélkül kapható – elsősorban a mozgásszervi fájdalmak, fejfájás csillapítására szolgáló – tapaszok használata előtt kérdezd meg a patikust, olvassuk el a készítmény betegtájékoztatóját, érdeklődj a lehetséges mellékhatásokról (különösen, ha egyidejűleg valamely betegségedre rendszeresen gyógyszert szedsz), illetve arról is, hogy mennyi ideig és milyen gyakorisággal alkalmazhatod!
Amennyiben a tapasz helyén szokatlan bőrtünetet észlelsz (pírt, duzzanatot), vagy egyéb fizikai tünet jelentkezik (émelygés), azonnal konzultálj kezelő- vagy háziorvosoddal!

A hosszú hatású, kábító anyagot tartalmazó fájdalomtapasz alkalmazásának ellenjavallatai:

  • tüdőbetegségek vagy légzési nehézség,
  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • korlátozott májműködés,
  • veseelégtelenség,
  • magas láz,
  • 50 kg-nál kisebb testsúly,
  • a tapasz ható- vagy ragasztóanyagával szembeni túlérzékenység.

A fájdalomterápia három lépcsője

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a fájdalomcsillapításnak három fokozata van.

  1. Az első stádiumban – a nem szteroid fájdalomcsillapítók vagy a paracetamol-tartalmúak mellett – szerephez jutnak az antidepresszánsok, a görcsoldók/gátlók, a szteroidok, vagy egyes esetekben az izomlazítók is.
  2. A másodikban, a közepes erősségű fájdalomnál a terápia a gyenge opiátokkal (kábító hatású gyógyszerek) egészül ki. (Alkalmazásuk szükségességét manapság sok szakember megkérdőjelezi, mondván: a fájdalommérsékelő hatásuk viszonylag rövid ideig tart.)
  3. A harmadik fokozatban – az erős fájdalommal szemben – erős opiátokat alkalmaznak, amelyeket azonban gyakran maguk a betegek utasítanak el, félvén – a közvélemény által tévesen nekik tulajdonított – kábító/butító hatásuktól… A szájon át való adagolás mellett lehetőség van a kábító hatású anyag végbélen keresztüli, illetve bőr alatti kötőszövetbe juttatására, gerincvelői adagolására, illetve a tapaszban történő bevitelére.

Ez utóbbi elsősorban azokon segíthet, akiknél a szájon át való adagolásra valamilyen okból nincs lehetőség (vagy valamilyen társbetegségük ezt kizárja).
Mivel a fájdalomcsillapító tapasz nem azonnal, hanem fokozatosan fejti ki a hatását, ha alkalmazása előtt a beteg más kábító fájdalomcsillapítót kapott, s csak ezt követően váltottak át a tapaszra, a betegek 10 százalékánál lehet számítani elvonási tünetek (hidegrázás, izzadás, hasi fájdalom és görcsök, hasmenés, hányinger, hányás és fejfájás) jelentkezésére. Ezért a gyógyszerváltáskor nagyon fontos, hogy a fájdalomcsillapító tapasz idejében kerüljön fel a betegre.
A tapasz felszívódását a betegek kora is befolyásolja. Idősebb, 65 év feletti betegeknél nagyobb gyógyszer-koncentrációt mértek, mint a fiatalabbaknál. A bőr hőmérséklete a tapasz hatóanyagának felszívódására nincs befolyással, ám nagy meleg hatására – hasmelegítő pléd használatakor – a felszívódás üteme felgyorsulhat, ami miatt a hatóanyag mérgezővé válhat a szervezet számára.
A fájdalomtapasznak arra a tulajdonságára, miszerint a 72 órás használat után a benne lévő hatóanyagnak akár 24–84 százaléka is visszamaradhat a hordozóban, különösen figyelni kell, ezért az új tapaszt csak a régi eltávolítása után szabad felhelyezni.

Tudtad?

A különféle sportsérülések, kisebb balesetek (rándulás, zúzódás vagy húzódás okozta ízületi, izomfájdalmak) enyhítésére is ajánlhatók a fájdalomcsillapító tapaszok. A vény nélkül kapható, helyileg ható fájdalomcsillapítók nem doppingszerek, a hozzászokás veszélye nem áll fenn, mégis ajánlatos, hogy a terápia megkezdése előtt kérd ki kezelő/háziorvosod véleményét.

2006. március 1-je óta immár nemcsak onkológiai, hanem krónikus reumatológiai betegségekben is OEP-támogatással juthatsz hozzá a kábító hatású fájdalomcsillapító tapaszhoz, szakorvosi javaslatra. A szakorvosi rendelvényt (az első felírást) követően már háziorvos írja fel a készítményt, és hozzá kell fordulnod, ha a tapasz használatával kapcsolatban valamilyen gondod van.


7 érdekes tény a fájdalomról
A fájdalom sajnos senkinek sem ismeretlen érzés, az orvostudomány mégis sok esetben sötétben tapogatózik, ha az eredetéről van szó.  tovább Tovább
10 fájdalomcsillapító tipp, ha sajog...
Már mindent kipróbáltál, és még mindig kínoz a hátfájás? Próbáld ki 10 egyszerű, ám annál hatékonyabb tippünket!  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

kezelés orvos TENA Nedves mosdatókesztyű (x) Lehet élni fájdalom nélkül! (x) Hajmosás víz nélkül?! (x) Tena Lady – kérj ingyenes termékmintát! (x) Íme az új Peugeot 508! (x) Alvászavar? Tudj meg róla többet! (x) Mindent a gyógynövényekről! (x) Beach Boys - először Magyarországon! (x) gyógyszer betegség függőség



Csak röviden
Tovább
 
Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés