Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. August 16. Wednesday, Ábrahám   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Védd magad a munkahelyi terror ellen!

2011.06.27. | Török Katalin
A munkavédelem az Európai Unióban és most már hazánkban is foglalkozik a pszichoszociális kockázattal és megelőzésével.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Súlyos elváltozásokat okozhat a munkahelyi stressz. A teljesíthetetlen követelményeket támasztó főnök, a jogtalan és állandó bírálat, a munkatársak gúnyolódása, a kirekesztés komoly egészségügyi problémákat okozhat. Vigyázz, nehogy áldozattá válj.

– A főnököm nem egyszerűen kibírhatatlan volt, szabályosan tönkretette az életemet. Napi nyolc, gyakran kilenc vagy tíz órát töltöttem vele. Bármennyire igyekeztem, akármit tettem, semmi sem felelt meg neki. Nem kiabált velem – néha azt gondoltam, talán az jobb volna –, hanem ingatta a fejét, amikor beszámoltam neki a megoldott feladatokról, és mindannyiszor lassan, szinte szótagolva közölte lesújtó véleményét: ez elfogadhatatlan – meséli a fiatal nő. – Egy évet töltöttem ezen a munkahelyen, de most is nyomasztó emlék. Diplomásként azt hittem, simán el tudok látni titkárnői feladatot. Igen, de nem egy őrült mellett, aki egy háromsoros levelet tízszer kijavított, gyakran úgy, hogy saját javítását is felülbírálta, és végül az a változat ment el az ügyfélnek, amit eredetileg írtam – mondja riportalanyom. Hozzáteszi: akkor volt fiatal házas, nagy kölcsönt vettek a nyakukba, és egyszerűen nem tehette meg, hogy csak úgy otthagyja ezt a borzalmas állást, mert minden fillérre szükségük volt. – A végén pszichiáterhez kellett fordulnom, mert naponta sírógörcsöt kaptam, hiába tudtam, hogy teljesen igazságtalan a főnököm, és a többi kollégával is hasonlóan embertelenül bánik, nem segített. Rövid ideig szedtem enyhe nyugtatót, szerencsére egy év után találtam másik állást. Egyébként utólag kiszámoltam: az alatt az egyetlen esztendő alatt, amit ott töltöttem, több mint 200 százalékos volt a munkahelyi fluktuáció, ez elképzelhetetlenül magas szám – teszi hozzá.

Ki alkalmas az áldozat szerepre?

A munkahelyi stresszel ma már az Európai Unió országaiban és nálunk is komolyan foglalkoznak.
– Tipikus tünet, ha egy munkahelyen nagy a fluktuáció – mondja Virág László munka- és szervezetpszichológus, aki több tanulmányt is publikált a témában. A szakpszichológus szerint jellegzetes az is, ha egy vezető elzárja az információt a beosztottak elől, illetve a szervezet folytonosan változik.
De mi is a munkahelyi stressz valójában? Fogalmán, definícióján a szakértők is vitatkoznak. Mint ismert, maga a stressz fogalma a magyar Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismertté. Elmélete szerint a károsító hatásokra a szervezet az úgynevezett általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három fázisa a vészreakció, az ellenállás, majd a kimerülés állapota. A krónikus stresszállapot súlyos szív- és érrendszeri rizikófaktor, károsítja az immunrendszert, pszichoszomatikus tüneteket, emésztési gondokat, depressziót és még sok más betegséget okozhat.
A stressz az Európai Unió második legnagyobb foglalkozás-egészségügyi problémája. Egy uniós felmérés szerint az európai munkavállalók 9 százaléka, vagyis 12 millió ember számolt be arról, hogy megfélemlítés áldozata lett a munkahelyén. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslései szerint minden negyedik európai polgár szembesül lelki egészségi problémával legalább egyszer életében, s a rokkantságok 30 százalékáért is ezek a betegségek a felelősek.

– A főnöknőm egy napon behívott, és rám pirított, hogyan merészelek ilyen elegánsan öltözni, nem kell annyira adnom magamra. Döbbenten álltam ott, válaszolni sem tudtam. Végül annyit dadogtam, hogy én azt hittem, a munkahelyemnek – ez egy nagy multi – teszek jót avval, ha ötvenéves létemre valóban igyekszem kifogástalanul elegáns kosztümben, jó frizurával, ápoltan megjelenni egy-egy tárgyaláson – meséli másik interjúalanyom.
Hasonlóan megalázó élményről beszél egy másik, negyvenes éveit taposó asszony:
– A főnököm egyszerűen kipécézett magának, máig sem tudom, miért. Mindennap kétszer tartottunk értekezletet, ezt a munka valóban megkövetelte. Egyszer csak észrevettem, hogy a reggeli és a délutáni meetingeken állandóan az én hibáim, baklövéseim kerülnek terítékre. A főnököm fiatal férfi volt, metsző gúnnyal beszélt az úgynevezett teljesítményemről, mindig hangsúlyozta, örülhetek, hogy egyáltalán megtűr. A kollégáim először sajnáltak, próbáltak védeni, de azután szép lassan kerülni kezdtek. Végül már az számított jó napnak, ha a főnököm nem szégyenített meg nyilvánosan. Sikerült eljönnöm arról a rémes helyről, de egy emléket azóta is őrzök: abban az időszakban szoktam le végleg a reggelizésről, hiszen egyetlen falat sem ment le a torkomon, szinte vártam a napi megaláztatásokat – mondja interjúalanyom.

Milyen támadások érhetnek?

A Magyarországon is folyó kutatások összesen 46 fajta tipikusnak mondható inzultust gyűjtöttek össze. Jellegzetes például, ha valakinek a járását, beszédét, szokásait teszik nevetségessé, ha valaki csak olyan munkát kap, amely semmilyen lehetőséget nem nyújt az önállóságra, vagy olyan feladatot, amelyet szinte lehetetlen jól megoldani. Mindezt azért, hogy a hitelét rontsák, leégessék. Az eddigi vizsgálatok szerint – tudom meg Varga Lászlótól – a pszichoterrornak kitett személyt stigmatizálják, a munkahelyi vezetés a kialakult helyzetért őt teszi felelőssé (önmaga helyett). Általában azokat lehet „jól terrorizálni”, akik valamiért eleve hátrányos helyzetűek, illetve könnyen támadhatók. A normális állapottól az áldozattá válásig hosszú az út, de a vége csaknem mindig pszichoszomatikus betegség, depresszió – az áldozat már valóban nem tud megbirkózni a feladatokkal, vagyis kezd megfelelni annak a képnek, amit kialakítottak róla –, korai nyugdíjazás, kórházi kezelés, illetve szélsőséges esetben öngyilkosság.

Hogyan védekezz?

A munkahelyi stresszel, a pszichoterrorral kapcsolatos kutatások egyértelművé teszik, hogy a kiváltó ok többnyire a stresszt okozó munkaszervezés, a túlterhelt munkakörök, az agresszor nagy tekintélye, kiemelt pozíciója és alacsony morálja. (Ez magyarázza, hogy a nekem nyilatkozó, munkahelyi stresszt elszenvedett emberek egyike sem egyezett bele, hogy az ő vagy a cég nevét leírjam, pedig közülük többen már rég nem dolgoznak ott, ahol a sérelem érte őket. Ma is félnek nagy hatalmú, korábbi főnöküktől.) De ok lehet a vezető elméleti és gyakorlati ismereteinek hiánya, a szervezeteken belüli formális és informális hatalmi különbség is.

Szerencsére Magyarországon 2008. január 1-jétől a munkavédelemről szóló törvény kötelezővé teszi a munkáltatóknak, hogy kezeljék a pszichoszociális kockázati tényezőket, azaz minden lehetséges módon igyekezzenek megszüntetni a káros stesszt okozó tartós hatásokat. Ez persze a munkáltatók elemi érdeke is – hiszen a munkahelyi stressz termelékenységcsökkentő hatású –, de az is világos, hogy rendkívül nehéz egy adott munkahelyen akárcsak felmérni is, milyen állapotban vannak a dolgozók. A szakpszichológus szerint nagyon sok munkavállaló van rossz testi-lelki állapotban. Véleménye szerint már az is nagyon lényeges előrelépés, védekezés, ha valaki tudatosítja magában, hogy kezd munkahelyi stressz, pszichoszociális terror áldozata lenni, hiszen a legtöbben csak annyit tudnak, hogy nagyon rosszul érzik magukat a munkahelyükön. A tudatosítás, a probléma azonosítása önmagában is sokat jelent.

Minél fejlettebb, intelligensebb egy munkáltatói szervezet, annál inkább figyel a dolgozók közérzetére. Hamarosan hazánkban is lehet majd uniós pénzekre pályázni lelki egészségfejlesztő programokra. Ez persze elsősorban a nagyobb vállalatokat érintheti, hiszen egy olyan kis cégnél, ahol összesen nyolc ember dolgozik, nehéz az ilyen programot megvalósítani. Márpedig a magyar cégek többsége úgynevezett kis cég.

Mit tehetsz, ha kiszolgáltatott helyzetbe kerültél, és nem engedheted meg magadnak, hogy hátat fordíts a munkahelyednek? Mint a szakpszichológus mondja, első a probléma tudatosítása. Fontos az is, hogy amennyiben nem érdemes reménykedni a helyzet megváltozásában, próbálj másik munkahelyet keresni. Ez ma egyáltalán nem könnyű. És végül, ami nem árthat: szedd össze belső tartalékaidat, és éreztesd a basáskodó főnökkel, az ellenséges kollégával: van egy határ, amit ő sem léphet át. Ezt a kemény belső elhatározást a másik fél (egyébként nemcsak a munkahelyen) mindig megérzi, és többnyire meghátrál. Az igazságosság kedvéért hozzá kell tenni: természetesen a munkáltatónak, a munkahelyi vezetőnek rendkívüli a felelőssége a munkahelyi stressz kialakulásában, de nem kizárólag ők a felelősök, az azonos státusban lévőkön is sok múlik.

A munkahelyi pszichoterror (mobbing) inzultusok jegyzéke (részlet)

  • A közvetlen munkatársak nem beszélnek önnel
  • A munkáját állandóan kritizálják
  • Arra biztatják, hogy keressen fel pszichológust vagy elmeorvost
  • Burkolt gyanúsítgatások, célozgatások érik
  • Az emberek összebeszélnek a háta mögött
  • Ítéleteit megkérdőjelezik, véleményét semmibe veszik
  • Olyan munkára kényszerítik, amelyet méltóságán alulinak tart
  • Szexuális ajánlatokkal zaklatják, „kikezdenek” önnel
  • Szóbeli fenyegetést kap
  • Trágár szavakat vagy egyéb hasonlóan megalázó kifejezéseket kiabálnak ön után

Munka? Kapcsolat? Munkakapcsolat?
Ugyanazt a feladatot az egyik cégnél izgalmas kihívásnak, a másiknál rabszolgamunkának érezzük. A különbség a kapcsolatokban rejlik.  tovább Tovább
4 biztos jel, hogy munkamániás vagy
A munka, a pénzkeresés droggá válhat, és mint függőségi betegség, komoly következményekkel jár. Te mennyire vagy a rabja?  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

munka karrier



Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Rá ne fázz!
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés