Depresszió-teszt! Te beteg vagy?
A „depresszió” kifejezés mára a köznyelv része lett, mindenki tudja, mit takar. Olykor a szomorúságot, a bánatot, az elkeseredést vagy a csalódást is depresszióként éljük meg, míg máskor a valóban depressziós, kezelésre szoruló társunk betegségét nem ismerjük fel. Hazánkban egymillió beteget – minden tizedik ember! – érint a hangulatzavar. A nők körében a gyermekszülésre alkalmas periódusban kétszer olyan gyakori a depresszió, mint a férfiak között, de ez a különbség hatvanéves kor felett kiegyenlítődik. A betegség az élet folyamán bármikor jelentkezhet, beleértve a gyermek- vagy kamaszkort is. Nem függ össze az anyagi jóléttel sem: a depressziós betegek többsége az átlagosnál jobb anyagi körülmények között él.
Mikor gyanakodj depresszióra?
A családorvos számára – aki jól ismeri páciense személyiségét, életkörülményeit – többnyire nem jelent nehézséget a depresszió felismerése, tudtuk meg dr. Magyar Anna háziorvostól.
– Ha a beteg a korábbihoz képest elhanyagolttá válik, nem ad magára, otthonára, inaktív lesz, esetleg kimarad a munkából, arckifejezése, mozgása megváltozik, mindig felmerül a depresszió gyanúja. A depresszió tünetei változatosak: a tartós kedvetlenség, levertség mellett a betegek érdeklődése, örömre való képessége csökken, étvágyuk, testsúlyuk megváltozik, alvászavar, fáradtság, nyugtalanság vagy gátoltság lép fel. A reménytelenség, pesszimizmus, értéktelenség érzése is kísérheti a betegséget, ami gyakran kifejezett önváddal, bűntudattal párosul. Idősebb korban a tünetek szerteágazóbbak lehetnek, s az ilyenkor gyakran fellépő szorongás erősebb a lehangoltságnál. Máskor a testi tünetek állnak előtérben, nemritkán a szív- vagy gyomor-bélrendszeri panaszok hátterében is a depresszió áll. Akkor is felmerül a gyanú, amikor a kitartóan panaszkodó beteg kivizsgálásakor nem találunk kóros elváltozást. Gyakori a halállal foglalkozás, súlyos esetben a halálvágy. Az öngyilkosság veszélye idősebb korban az egyedülálló férfiaknál a legkifejezettebb.
Depressziós vagyok?
Tesztünk segíthet az öndiagnózisban: ha az alábbi kérdések közül 4-5 kérdésre igennel válaszolsz, érdemes szakemberhez fordulnod.
- Szomorúnak, örömtelennek érzed-e magad?
- Érdeklődésed változott-e a külvilág iránt?
- Kevésbé vagy-e kezdeményező, mint hetekkel, hónapokkal korábban?
- Kimerültnek, indítékszegénynek, döntésképtelennek érzed-e magad?
- Érzel-e idegességet, belső feszültséget, szorongást?
- Változott-e az alvásod – csökkent vagy növekedett az alvásidőd?
- Vannak-e fájdalmaid, érzel-e nyomást a mellkasodon?
- Változott-e – csökkent vagy fokozódott – az étvágyad és a testsúlyod az utóbbi időben?
- Vannak-e nehézségeid a szexuális életben?
- Hajlamos vagy-e – indokolatlanul – vádolni magad?
- Úgy érzed-e, hogy az életed értelmetlenné vált?
- Említett panaszaid csökkennek, enyhülnek-e délutánra vagy estére?
- Voltak-e régebben is hasonló jellegű panaszaid – esetleg adott évszakhoz kötötten?
- Volt-e felhangolt, túlzottan vidám, aktív időszakod régebben?
- Volt-e depressziós vagy más pszichiátriai beteg, a rokonaid – testvéreid, szüleid, nagyszüleid – között?
A változás kora gyakran rontja a kedélyállapotot, különösen nők esetében. A tünetek nem mindig egyértelműek. Álcázott depresszió során a hangulatzavar más betegségek képében jelenik meg: a betegek már reggel is fáradtságra panaszkodnak, étvágytalanok, fogynak, fáj a fejük, a hasuk, a mellkasuk, mozgásszervi panaszaik vannak, vagy korábbi betegségük tünetei felerősödnek, mert csökken a fájdalomtűrő képességük.
Az időskori depresszió sajátosságai
Dr. Magyar Anna szerint időskorban az is árnyalja a képet, hogy a depresszió nemegyszer demencia képében jelentkezik. A nagymamát hozzátartozói sokszor azért viszik orvoshoz, mert elvesztette érdeklődését, és azt hiszik, hogy leépülésről van szó. Ugyanakkor a személyiség időskorral járó természetes változásait nem szabad összekeverni a depresszióval, mert ilyenkor már előfordulhat, hogy valóban kevesebb öröm jut az életből, több a testi fájdalom és a nehézség. A depressziót nemritkán valamilyen betegség váltja ki, például a csökkent pajzsmirigyműködés, agyi katasztrófa, daganat, amikor a depresszió kezelése mellett az alapbetegség gyógyítása is elengedhetetlen.
Kezelés
A kezelés általában gyógyszerrel, illetve pszichiátriai segítséggel történik. A depresszió mértékétől függően betegenként más és más kezelési időre van szükség. Van, aki teljesen meggyógyul, míg más akár egész életében külső és rendszeres segítségre szorul, hogy boldognak mondható életet éljen.
A betegek egy része örül annak, hogy végre megszületik a diagnózis, és szívesen együttműködik a kezelésben. Ám az is előfordul, hogy az érintett tiltakozik a depresszió diagnózisa ellen, és nehéz megértetni vele, hogy a depresszió ugyanolyan kezelendő kór, mint bármelyik szervi betegség. Ilyenkor nagy türelemre van szükség ennek elfogadtatásához. Meg kell értetni a beteggel, hogy a depresszió gyógyszerrel és pszichoterápiával jól kezelhető.
Természetes emésztésserkentés
Az örök fittség titka
A csendesen támadó kór
