Nemcsak a fiataloké az internet!
Jelenleg közel 4 millió 50 év feletti él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16 százaléka részesül az információs társadalom előnyeiből. Ez felveti azokat a kérdéseket, hogy vajon elég gazdag-e Magyarország ahhoz, hogy lemondjon az aktív korú népesség nagyobbik feléről, és kirekessze őket az információs társadalomból? Van-e a társadalomnak joga arra, hogy az internet-korszakban csak a gyerekek, fiatalok, magasan képzettek, magas jövedelműek, városlakók előtt nyissa meg a digitális univerzumot, és az idősebbeket, távoli falvakban élőket, szegényebbeket, iskolázatlanabbakat kizárja ebből?
A nyugdíjasoknak mindössze 4 százaléka (körülbelül 75 ezer) tekinthető rendszeres internetezőnek, ami nemzetközi összehasonlításban megdöbbentően alacsony arány. Az időskori internetezést befolyásoló tényezők között ki kell emelni a magasabb végzettséget, a gazdasági, szellemi aktivitást, a többszemélyes háztartást és a jövedelmet.
Drámai az a tény is, hogy a digitálisan írástudatlanok közel fele 60 éves, vagy annál idősebb, emellett 68 százalékuk inaktív.
Meghökkentő, hogy a nyugdíjasoknak mindössze 3 százaléka vett részt valamilyen számítógépes képzésen, oktatáson az elmúlt 3 évben. Ennek oka nem a jelentkezők, hanem a képzőhelyek még mindig alacsony számában keresendő. Amikor Nemzeti Digitális Közmű kiépítését fontolgatja a kormány és a politikai erők, akkor nem lehet szó nélkül elmenni az igényfelkeltés, felnőttoktatás, a segítő szolgálatok (mentorálás) problematikája mellett. Be kell látni azt is, hogy 2-8 órás ismeretterjesztés e célcsoportnak felesleges pénzkidobás: alaposabb, nyugodtabb tempójú, közösségteremtést segítő oktatásra, fejlesztésre lenne szükség.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy nincs technofóbia az idősek körében. Amennyiben használókká válnak, ugyanolyan hasznosnak ítélik az internet lehetőségeit, mint a fiatalok. A digitális világ különösen hasznos lehet számunkra a társadalmi részvétel, az önkifejezés, önérvényesítés szempontjából. A kutatási eredményekből az is kiderül, hogy a tipikus 50 év fölötti hálózati polgár profilja nagyon hasonló az átlagos-tipikus internetező profiljához, azonban az életkorban előrehaladva a nagyobb városoktól távolodva csökken a gazdagok, felsőfokú végzettségűek, gazdaságilag és társadalmilag aktívak száma.
Az Inforum véleménye az, hogy az informatikára, mint a válságkezelés eszközére kell tekinteni. Az informatikai eszközök szélesebb körű használatával egyszerűsödne és gyorsulna a közigazgatás, versenyképesebbé válna a gazdasági termelés. Magyarországnak meg kell fogalmaznia web-arculatát, hogy az ország a külföldi turisták és befektetők számára is látható, a magyar vállalkozók számára pedig hasznot hajtó legyen. Az Inforum hangsúlyozza, nem csupán erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy Magyarország lakosságának fele digitális értelemben leszakadt, de a magyar informatikai és távközlési iparág is szegényebb azzal, ha a 4 millió potenciális fogyasztót nem szólítja meg.
