Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. June 27. Tuesday, László   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Hogy ne veszítsd el a fogaid!

2009.03.02. | T. Puskás Ildikó
A fogíny vészes sorvadása és az annak következtében fellépő fogágybetegségek, akárcsak a fogszuvasodás, ma a lakosság 70-80 százalékát érintik.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Bár a betegség korai szakaszában a fogmosáskor jelentkező fogínyvérzés, illetve az időnként fellépő fogínygyulladás még „csak” apró kellemetlenségnek minősül, érdemes már ezekkel a panaszokkal is felkeresned a fogorvosodat. A szakorvosok tapasztalta ugyanis az, hogy gondos fogápolással, a fogkő rendszeres (legalább félévenkénti) eltávolításával meg lehet előzni a folyamatot, a gennyes ínygyulladást, a tasakképződést, majd a fogak „elmozdulását”, kilazulását, illetve elvesztését. A hosszú időn keresztül fennálló gyulladás ugyanis elpusztítja a fogak tartószerkezetét, ami a fogak kilazulásához, majd idővel kihullásához vezethet.

Nem köztudott, hogy a fogínybetegségek és az állapotromlás megelőzése nemcsak esztétikai szempontból fontos, hanem azért is, mert amennyiben nem kezeltetjük magunkat, a tünetek állandósulhatnak és a betegség előrehaladtával súlyos egészségkárosító következményekkel is számolnunk kell (ilyenek: a gócok okozta szívbelhártya-gyulladás, ízületi panaszok, emésztési zavarok, bőrgyógyászati betegségek).

A felsorolt riasztó szövődmények kialakulásának kockázatát elkerülheted, ha nem várod meg, amíg a fogínygyulladások egyre gyakrabban térnek vissza. A fogágybetegség biztos jele például a gennyes váladékkal telített fogínytasakok (újra)képződése, amely tünet már a foggyökér állományának pusztulására utal. A következmény: a fogíny „megsüllyedése” (vagyis az íny egyre lejjebb húzódik a fognyakról), a fog elmozdulása, kilazulása, kihullása.

Hihetetlen

A hatvan év fölöttiek harmada foghíjas, főként az alsó és felső metsző-, valamint az első kis örlőfogaikat veszítik el fogágybetegségek miatt.

A fogágybetegségek okai

Bár a fogorvosok sok objektív okot sorolnak fel, ha a fogágybetegségekről esik szó, ki-ki maga is sokat tehet annak érdekében, hogy életkora előrehaladtával se kelljen szembesülnie a fogatlansággal és a műfogsor viselésének kényelmetlenségeivel.

Ilyen objektív okok az alábbiak:

  • helytelen/elégtelen fogápolási szokások
  • édességek fogyasztása
  • a fogak nem megfelelő terhelése
  • rosszul ragasztott koronák
  • rossz tömések
  • örökletes hajlam
  • a nők hormonháztartásában beállt változások (ilyen a klimax)
  • egyes krónikus betegségek (ilyen a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás)
  • bizonyos, a száj baktériumflóráját átállító gyógyszerek
  • az immunrendszer legyengülése
  • fertőzések

Hogyan mentheted meg fogaidat?

A múlt század közepéig a fogágybetegségeket gyógyíthatatlannak tartották. Ma már – az orvostudomány fejlődésének köszönhetően – a betegség gyógyítható, vagy legalábbis az állapotromlás megelőzhető.

Ehhez azonban fel kell keresni a fogorvost, illetve a parodontológust (a fogágybetegségek „szakértőjét”), aki az íny és a fogágy állapotának vizsgálatával, röntgenfelvétel készíttetésével, a száj baktériumflórájának meghatározásával (nyálmintavétellel) megállapítja a fogágybetegség súlyosságát, tisztázza a kiváltó okokat, és mindezek ismeretében tervezi meg a terápiát.

A fogínysorvadást a kezdeti stádiumban még meg lehet állítani viszonylag egyszerű beavatkozással: a szakorvos által javasolt időközönkénti lepedék- és fogkő-eltávolítással, fogpolírozással, a nem megfelelő tömések, fogpótlások cseréjével, magasságának beállításával, fogszabályozással, valamint a kezelőorvos által javasolt szájhigiénés szabályok szigorú betartásával.

Ugyancsak sokat segíthet a fogak „megtartásában” a tasakképződéses „szakaszban” az ínytasakok kitisztítása is, mert az ezekben elszaporodó baktériumok is gyulladást okozhatnak. Amennyiben a csontvesztést a felsorolt kezelésekkel sem lehet megállítani, szükség lehet sebészeti, parodontológiai beavatkozásra, amellyel az elsorvadt csontot regenerálják, mégpedig csontpótló anyaggal. (Ez 6 hónap alatt épül be az emberi csontba, így állítja helyre az ép fogágyat, stabilizálja a kilazult fogakat.)

Az elmozdult, „mobilis” fogak sínezésével ugyancsak sokat lehet tenni a fogsor megmentéséért. A fogak belső felszínén vékony fémdrótot futtatnak végig, s ezt esztétikus tömőanyaggal rögzítik a fogsor hátsó felén (így a sínezés esztétikai problémát nem okoz, és a táplálkozást sem zavarja.)

Érdemes tehát már a kezdet kezdetén rászánnod magad a fogorvosi vizsgálatra. Az ínybetegségek megelőzésében nagyon fontos szerepe van a rendszeres fogászati ellenőrzésnek, az alapos és helyes technikájú fogmosásnak, valamint kiegészítő fogtisztító eszközök (például a fogselyem vagy szájvíz, öblögető készítmények) használatának. A gyógyulás nem reménytelen, a betegség pedig – odafigyeléssel és a kezelőorvossal együttműködve – jól „menedzselhető”.

Jó, ha tudod!

  • Amikor fogínygyulladásos panaszokkal vagy fogelmozdulás, foglazulás miatt keresed fel a fogászati rendelőt, a szakorvost tájékoztatnod kell nemcsak a tüneteidről, hanem arról is, ha valamilyen hormontartalmú gyógyszert szedsz.
  • A fogszuvasodás és a fogágybetegségek megelőzésében fontos szerepe van a megfelelő fog- és szájápolásnak. A napi 3-4 alkalommal – elsősorban az esti lefekvés előtt, illetve az étkezéseket követően – végzett alapos, megfelelően hosszú ideig (legalább 3 percig) tartó fogmosással, valamint speciális fogkrém használatával a fogkőképződés megelőzhető, vagy legalábbis mérsékelhető.
  • A túl erős dörzsölés, a merev, erős sörtéjű fogkefe kifejezetten árt a fogzománcnak, megsértheti a fogínyt, vagyis a helytelen fogmosási technika is „beindíthatja” a fogínygyulladás folyamatát, a fogágybetegséget. Fogat csak laza, söprő mozdulatokkal szabad mosni, mégpedig a fogínytől a fog felé haladva.
  • Kéthavonta tanácsos fogkefét cserélni, mert a sörték tisztító hatása nagyjából 12 heti használat után már szinte minimálisra csökken. Fertőző betegség (megfázás, herpesz stb.) után cseréld újra a fogkefédet, így elkerülheted az újrafertőződést.
  • A szájszárazságot – még akkor is „enyhíteni” kell, ha valamely krónikus betegségre szedett gyógyszerek okozzák, mégpedig azért, mert az elégtelen nyáltermelés szájüregi betegségek kialakulásához vezethet (nem termelődik elég nyál a lepedékben lévő savak közömbösítéséhez, a száj tisztán tartásához). Amennyiben bármilyen okból gyakran tapasztalod, hogy „kiszárad” a szád, kérdezd meg a fogorvosod, mit tanácsol a nyáltermelődés egyensúlyának helyreállítására.
  • A menopauzával járó ösztrogénszint-csökkenés növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát. A csontritkulás pedig – különösen az állkapocsban – a fogak elvesztéséhez vezethet.
  • A parodontológiai kutatások kiderítették, hogy aki genetikailag hajlamos a fogágybetegségre, az nagy valószínűséggel hajlamos lehet a szív- és érrendszeri betegségekre, érelmeszesedésre is.

A nagy fogkrémkérdés: melyiket...
Fehérít, 12 órás védelmet ad, mentolos, édes, zöld, szemcsés, dörzsölős – ugyan hogy a csudába tudnánk választani? Hát így!  tovább Tovább
Fogápolási tévhitek
Moss minden étkezés után fogat! Dörzsöld erősen! A rágó helyettesítheti a fogkefét! A rossz fogakról nem te tehetsz, hanem a génjeid! Vajon valamennyi...  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

megelőzés fogápolás



Csak röviden
Tovább
 
Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Rá ne fázz!
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés