A kiégés előjelei és kezelése

A kiégés mint probléma már igen régóta megfigyelhető, de érdemben csak néhány évtizede – azon belül is az elmúlt tíz évben – kezdett el vele foglalkozni az orvostudomány és a közvélemény. Ahogy a stresszről is sokáig azt gondolták, hogy menedzserbetegség – tehát a dolgozóknak csak egy részét érinti –, a burnout is mint egy szűk kis csoport esetleges problémája fogalmazódott meg. Az elmúlt évek tapasztalata alapján azonban elmondhatjuk: a kiégés mindenkit érinthet, teljesen függetlenül attól, hogy mit dolgozik, sőt sokszor attól is, hogy dolgozik-e egyáltalán.
Mi a kiégés?
A kiégés fogalma egyelőre összemosódik a munkahelyi stressz, a munkával való elégedettség és a munkapszichológia fogalmával. Olyan emocionális és fizikai kimerülést jelent, amely a reménytelenség és az inkompetencia érzésével párosul, és sok esetben az ideálok, célok teljes elveszítésével jár.
A burnout-szindróma kialakulása egyértelműen elkülöníthető szakaszokból áll. Az eleinte megnövekvő lelkesedés napról napra elégedetlenségbe, szorongásba és félelembe csap át, melyet – ha az érintett személy nem tud megfelelően kezelni – a teljes frusztráció és apátia jellemez.
Első szakasz: a lelkesedés
A lelkesedés szakaszában önként vállalsz feladatokat. Örömmel tűzöl ki nehéz célokat és szoros határidőket magad elé, melyeket lelkesen be is tartasz. Élmunkássá változol, aki málhás lóként cipeli az iroda minden gondját és elvégzendő feladatát. A rengeteg feladat és munkával töltött idő, a folyamatos elérhetőség lassan nélkülözhetetlenné tesz. Ennek hatására egyre több munkafolyamatban veszel részt, egyre fontosabbnak érzed magad, és mind inkább beleéled magad mások – ügyfelek, főnök, beosztott – szerepébe.
A magánéleted lassan háttérbe szorul, és állandóan űzött-hajszolt vagy. Teljesítményed egy idő után azonban csökkeni kezd, hiszen az ember teherbírása véges. Az abnormális munkamennyiség csak ideig-óráig végezhető el fizikai kimerülés nélkül. Mivel azonban mindent személyes sikerként vagy kudarcként élsz át, a fizikai fáradtság mellé érzelmi kimerülés is párosul.
Második szakasz: a döntés
A burnout második szakasza egyszerre jelenthet megoldást és a helyzet romlását is. Ha ugyanis észbe kapsz, és sikeresen vissza tudod állítani a magánélet és a munka, a feladatok és a szabadság egészséges egyensúlyát, fáradtságod elmúlik, és a korábbi hiperaktív lelkesedésből kialakulhat a munka iránti kiegyensúlyozott szeretet.
Ha viszont képtelen vagy leállni, a lelkesedést erős frusztráció váltja fel, melyben a nélkülözhetetlenség érzése már nem kiváltság, hanem átok. Beleérző képességed telítődik, és általános undor vagy gyűlölet fog el munkatársaiddal, főnököddel, ügyfeleiddel szemben. Ebben szakaszban csökken az elvárásod önmagaddal szemben, ellenben nő a bűntudatod. Sírásrohamok törnek rád, hangulatod változékony, munkabírásod gyenge.
Harmadik szakasz: az apátia
A burnout harmadik szakaszát, akárcsak az elsőt, heves érzelmek jellemzik, csak éppen azokkal ellentétesek. Visszahúzódsz, örömöd leled mások durva kritizálásában. Elhanyagolod a munkádat, kerülöd az újabb célkitűzéseket, félsz az esetleges valós vagy vélt kudarcoktól. Komoly önértékelési zavarok alakulnak ki benned, és mindent vagy feketén, vagy fehéren látsz. Kreativitásod csökken, rugalmasságod eltűnik, mindent megteszel, hogy elkerüld a változásokat.
A kiégés mind testi, mind lelki tünetekkel jár.
- Testi tünetek: fáradtság, kimerültség, alvászavarok, fejfájás, súlyingadozás, fekélybetegségek, magas vérnyomás.
- Lelki tünetek: ingerlékenység, változó hangulat, agresszivitás, lehangoltság, cinizmus, teljesítőképesség, a munkabírás csökkenése.
Mit/kit okolhatsz, ha kiégtél?
A kiégéshez általában két dolog vezethet: az, ha rendszeresen nagyon magasra teszed magadnak a lécet, illetve a gyenge önbizalomból eredő állandó sikertelenségérzés.
De a probléma kialakulása nem feltétlenül az érintett személy hibája. Sokszor a szervezeti kultúra és a megfelelő munkahelyi folyamatok hiánya okozza. Az alábbi tényezők bármelyike/együttese kiválthatja:
- Ha valaki nem kap visszajelzést.
- Ha a cégen belüli teljesítményértékelés nem kielégítő, vagy nem kellően személyre szabott.
- Ha valakinek tartósan – indokolatlanul – alacsony a jövedelme.
- Ha valaki nem részesül szóbeli, juttatásbeli vagy pénzbeli elismerésben.
- Ha a cégen belül nincs előrejutási lehetőség.
- Ha a túl nagy felelősség és a túl sok feladat folyamatosan együtt jár.
- Ha a munkavégzés során gyakoriak a váratlan krízishelyzetek.
Sok nő nehezen birkózik meg a tradicionális és a modern női szerepek közötti dilemmával. Ha tehát valahol nem felelnek meg, hajlamosak önmagukban keresni hibát. Ennek eredménye a folyamatos teljesítési kényszer. Holott az egész problémakör társadalmi szintű megoldásra vár, melyben az egyéni megoldási lehetőségek igen korlátozottak.
Hogyan előzheted meg?
A kiégés megelőzése nem csupán egyéni feladat. A jó munkahelyen a csapat tagjai is figyelnek egymásra, már csak azért is, mert a burnouthoz vezető út ragályos – könnyen viszik bele egymást a dolgozók. A vezetés feladata az állandó képzések, tréningek, válságmenedzselési tanácsadások biztosítása. Az egyén feladata az önmegerősítés lehetőségeinek megkeresése, valamint a megfelelő munkahely, pálya kiválasztása.
A kiégés kezelésében a legfontosabb a megelőzés, mely odafigyelést, támogatást és munkamegosztást jelent. Egymás igényeinek reális felmérésétől kezdve hatékony kielégítésükig terjedően.
9 tipp, hogyan vágódj be új...
Az otthoni munka veszélyei
7 érdekes tény a stresszről
6 bevált módszer stressz ellen























