Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. June 27. Tuesday, László   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Ami soha nem lesz a tiéd!

2009.02.20. | Berényi Mariann
Az ági vagyon kifejezés varázsigeként szokott felröppeni egy-egy örökösödési, vagyonmegosztási perben. Mégis hogyan érvényesíthető?
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Általában igazságtalannak tartjuk, ha egy közeli rokonunk özvegye utód nélkül saját vérrokonaira, azaz számunkra idegenekre testálja azt, ami a mi nagyszüleinké volt. Azt is ugyanilyen méltánytalannak tekintjük, ha váláskor – különösen, ha nincs unoka – a menyünk vagy a vejünk birtokába kerülnek azok az értékek, amelyek a mi rokonainktól vagy tőlünk származnak.

Az ági öröklés intézménye ennek az érzésnek ad jogi hátteret. Azért áll fenn évszázadok óta, hogy a család tulajdonában régóta meglévő, nagyobb értékű vagyontárgyak a leszármazottak birtokában maradhassanak.

 

Ősi hagyomány

Az ági öröklés intézménye a középkori ősiségen alapszik, speciálisan magyar jogintézmény, éppen ezért az 1871. évi jogászgyűlés feudális maradványnak minősítette, és javasolta, hogy szüntessék meg. A magyar gondolkodás azonban igazságtalannak tartotta, tartja, hogy egy olyan vagyontárgy, amely hosszú idő óta áll egy család tulajdonában, egy gyermektelen házasság miatt az özvegy – idegen – famíliájának birtokába kerüljön. Emiatt az 1900-as polgári törvénykönyv tervezetében meghagyta az ági öröklés intézményét, amely egyfajta modern ősiségként biztosítja, hogy a vagyon az örökhagyó családi ágán maradjon.

Miről van szó?

Ági vagyonnak azonban csak az a vagyontárgy minősülhet, amelyik az örökhagyóhoz valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ingyenes juttatás útján jutott. Ági vagyonnak számíthat az a vagyontárgy is, amelyet az örökhagyó a testvérétől vagy testvére leszármazójától örökölt, vagy ingyenesen szerzett, feltéve, hogy az adott vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy ingyenesen kapta, tehát már nála is ági vagyonnak minősült.

Az örökhagyó az ági vagyontárgyáról is szabadon végrendelkezhet, ő döntheti el további jogi sorsát. Ha ezt nem tette, csak akkor léphet életbe az ági vagyonnal kapcsolatos speciális öröklési rend.

Az ági öröklésnek négy együttes törvényi feltétele van:

  1. az örökhagyó a vagyonáról vagy az érintett vagyontárgyról nem végrendelkezett (tehát az érintett vagyontárgy tekintetében a törvényes öröklési rend érvényesül);
  2. az örökhagyónak nincs élő leszármazója (azaz vele a családi ág megszakad);
  3. a hagyatékon belül az örökhagyó által szerzett (szerzeményi) vagyon mellett van ági vagyon is;
  4. van ági örökös, aki az ági vagyonra igényt tart.

Az általános szabályok szerint leszármazók hiányában - sorrendben - az örökhagyó házastársa, vagy két szülője, testvérei, testvérei leszármazói vagy az apai és az anyai ági nagyszülei, illetőleg az oldalági rokonok örökölnek, végül a távolabbi felmenők. Az ági öröklés a szülőknek és az örökhagyó testvéreinek a túlélő házastárssal szembeni, vagy az egyik szülői ágnak a másik szülői ággal szembeni öröklését jelenti.

Bizonyítani nehéz

– Egy vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt, és ez igencsak ember- és ügyvédpróbáló feladat. Különösen igaz ez az ingóságokra, amelyek eredete sokszor nehezen igazolható – mondta dr. Pál András az Ötvenetnúl.hu jogász szakértője. – Ugyanakkor ingatlanok esetében a telekkönyvi nyilvántartás ellenére is számtalan probléma felmerülhet. A nyilvántartás a 90-es évek első felében és azt megelőzően nem úgy működött, mint ma,  ráadásul  az ingatlanok sokszor nem is voltak magántulajdonban, a jogo bejegyzését pedig az emberek nem tartották fontosnak.

Gyakran azért nehéz bizonyítani, hogy ági vagyonról van szó, mert sokan adásvételi jogügylettel leplezték a családon belüli ingatlanajándékozásokat, hogy spóroljanak az illetéken. Ilyenkor az ingatlan tulajdoni lapján a szerzés jogcímeként „ajándékozás” helyett „vétel” áll. Így az ági vagyonra igényt tartó, potenciális örökösre hárul az ügylet valós körülményeinek bizonyítása, ami legtöbbször lehetetlen.

Kivételek ági öröklés alól

Az ági öröklés szabályait szigorúan (szűkítően) kell értelmezni, így ezek a szabályok nem terjednek ki:

  1. arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
  2. az ági vagyontárgy helyébe lépett (például kisajátítás során kapott csereingatlan) vagy az értékén vásárolt vagyontárgyra (például a telek értékén vett autóra);
  3. a szokásos mértékű ajándékra.

Az örökhagyó halálakor meg nem lévő (átruházott, veszendőbe ment, felélt) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének sincs helye. További kivétel, hogy tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a túlélő házas- vagy élettárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra nézve ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani.

Váláskor sem könnyű

Váláskor, ha a felek a vagyonmegosztásban nem tudnak megállapodni, szintén gyakran szóba kerül az ági vagyon, mint házastársi különvagyon kérdése. Főleg akkor, ha a fiatal pár annak idején a nagyszülőktől örökölt házba költözött. Igazi jogászcsemegének azonban az számít, amikor az egyértelműen örökölt ági vagyoni ingatlanra a felek az évek során közös vagyonból építkeztek, azt bővítették, jogilag: ráépítettek.

– Az ági vagyon – jogi értelemben – öröklési jogi fogalom, ugyanakkor tartalma alapján egyben házastársi különvagyoni jellege is van: nem minden különvagyon ági vagyon, de minden ági vagyon különvagyon – hívja fel a figyelmet dr. Pál András. – Öröklés esetén az ági vagyon helyébe lépett más vagyon, vagy a helyébe lépett érték nem osztja az ági vagyon sorsát, azaz nem öröklődik vissza az ágra, viszont a különvagyon helyébe lépett más vagyontárgy is különvagyonban marad, kivéve a különvagyon hasznának a különvagyonra fordított költségekkel csökkentett részét.

Az ági vagyonként is definiálható vagyontárgyak tehát egy vagyonmegosztási jogvita esetén nem képezik a közös vagyon – így a megosztás – tárgyát, amennyiben a házastárs tudja bizonyítani ági jellegüket.

Már megint az a bizonyítás

A házastársi közös vagyon megosztásakor a külön vagyontárgyak bizonyításának kérdése gyakran merül fel. Az örökölt vagyontárgyak esete egyszerűbb, feltéve, hogy a hagyaték része voltak. Készpénz, értékes festmény, drágább bútor azonban gyakran nem kerül be a hagyatékba, ezért a hagyatéki leltárban, vagy hagyatékátadó végzésben nem megnevezett vagyontárgyak eredetének bizonyítása később nagy nehézségekbe ütközhet.

Dr. Pál András tapasztalatai szerint az a legproblémásabb, amikor a házastársak olyan nagyobb értékű tárgyon vitatkoznak, amelyet csak az egyikük kapott ajándékba. Ha ez az ajándék mondjuk pénz vagy festmény, esetleg bútor, nehéz bizonyítani, hogy ezeket a vagyontárgyakat nem közösen kapták.
A körülményekből időnként következtethető, hogy az ajándékot az egyik fél saját használatra kapta: egy külön névre szóló befektetés az egyik házastársnak, vagy egy második autó a feleségnek a szüleitől. Ilyenkor könnyebb a bizonyítás, bár itt is sok múlik az adott körülményeken.

A legáltalánosabb, amikor a friss házasok vagy jegyesek közös életük megkezdéséhez egy ingatlant kapnak az egyikük szüleitől. Ilyenkor a váláskor azt kellene bizonyítani, hogy csak az egyikük kapta ajándékba. Ha a tulajdonjogot mindkettejük nevére bejegyezték, nehezebb a bizonyítás, de az sem dönti el önmagában a dolgot, ha csak az egyikük neve szerepel a tulajdoni lapon.

Ági vagyon kiadása

A meglévő és kiadható ági vagyontárgyat természetben kell kiadni. Ha ez célszerűtlen volna, a bíróság elrendelheti az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését. Ilyen eset lehet, ha az ági jellegű földön az örökhagyó épületet emelt, és a föld önálló ingatlanokra nem osztható meg (ha megosztható, csak a beépített részért jár pénzbeli térítés). A bírói gyakorlat akkor is elismeri az ági öröklést, ha a felmenő pénzt ajándékozott, de azt kifejezetten egy vagyontárgy megvásárlásához adta, és az örökhagyó arra is fordította.




megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

család jog házasság



Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Rá ne fázz!
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés