Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. March 28. Tuesday, Gedeon, Johanna   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 
 

Mi a különbség a jó- és rosszindulatú daganat között?

2016.08.01. | Galgóczi Dóra
Gyakori kérdés, hogy miben tér el a jóindulatú elváltozás a rákos folyamatoktól. Érdemes megismerni a legfőbb jellemzőiket.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

A tumor diagnózisának hallatán nyomban az jut eszünkbe, vajon rosszindulatú-e a betegség. Számos helyes és téves információval találkozhatunk ennek kapcsán. Szerencsére a daganatok nagyobb százaléka nem rákos megbetegedés, ám korai felismerés esetén az utóbbiak egy része is sikerrel kezelhető. A daganatok típusai több szempont alapján is elkülöníthetők. Ennek pontos eldöntése természetesen csak orvosi vizsgálattal lehetséges.

Békés és agresszív sejtek

Mindkét fajta tumor megszaporodott sejtállományt jelent. A jóindulatú daganatok sejtjei hasonlóan működnek, mint a környező szövetekben található társaik. Rosszindulatú elváltozás esetén a sejtek viselkedése eltér a normálistól, és a sejtmagjuk is különböző. Lényeges különbség, hogy a jóindulatú daganat jól elkülönül a környezetétől. Az immunrendszer kifejleszt egy kis burokszerű képződményt, amely határvonalat alkot körülötte. Ezzel szemben a rosszindulatú sejtek belenőnek környezetükbe, így eltávolításuk is nehezebb. A különbség a gyakori nőgyógyászati daganatoknál is megfigyelhető: a ciszták, miómák, emlőben észlelt jóindulatú csomók élesen elkülönülnek, és helyzetük nem változik.

A növekedés gyorsasága

A jóindulatú szövetburjánzások is jókora méretet érhetnek el, ám növekedésük sokkal lassabb. Néhány hónapba, de akár évekbe is beletelhet, míg lényeges változás észlelhető a nagyságukban. Azzal együtt, hogy a méh izomzatának jóindulatú daganatai a grépfrút vagy dinnye méretét is elérhetik, mégsem növekszenek kontrollálatlan gyorsasággal. A rosszindulatú daganatok ezzel szemben rohamos gyorsasággal növekedhetnek. Néhány hét alatt megsokszorozhatják méretüket. Egyik veszélyük is ebben rejlik: a tünetek észlelésekor már jelentős mértékű sejtszaporulat alakulhat ki. Míg az egészséges sejtek képződése és elhalása egyensúlyban van, rákos betegség esetén az arány felborul. A szűrővizsgálatokkal azonban már a növekedési fázis kezdetén azonosítható a betegség. Az emlődaganatoknak mintegy 90 százaléka jóindulatú, és a petefészek elváltozásaira is hasonló statisztika jellemző.

Helyben marad, vagy tovaterjed

Lényeges különbséget jelent a két daganattípus között, hogy a jóindulatú fajták megtartják kiindulási helyüket. Bár méretük növekedhet, nem terjednek át a környező szövetekbe, szervekbe. Megjelenhetnek önállóan, de csoportokat is alkothatnak, mint például az egyre gyakoribb policisztás petefészek szindrómában. Áttétet ezek a daganatok nem képeznek.
Ezzel szemben a rosszindulatú típusok a véráram és a nyirokkeringés útján jutnak el az eredeti helyüktől sokkal távolabbi szervekig is. Szóródásuk során megtámadják a normál sejteket, és az immunrendszer nem képes megsemmisíteni őket. Egyes fajtáiknál jellemzően megfigyelhető az áttétek helye: a mellrák leggyakrabban a csontokban, májban, agyban, tüdőben hoz létre áttétet, a tüdőrák a mellékvesét, májat és az agyat fenyegeti. A petefészek és a méh daganatai jellemzően a csontokba, májba, hashártyába terjednek.

Változatos megjelenés

Mindkét daganattípusnak többféle típusát különböztetik meg.

A jóindulatú elváltozások főbb fajtái:

  • adenóma, mely a mirigyekből indul ki;
  • fibróma, bármely szerv összefüggő szövetei,
  • papillóma, a laphám daganata;
  • lipóma, melyet zsírsejtek alkotnak;
  • mióma, a méh izomzatából indul ki;
  • neuróma, az idegsejtek burjánzása.

Rosszindulatú daganattípusok:

  • karcinóma, a hámsejtekből indul ki;
  • szarkóma, az izmok, csontok, kötőszövetek daganatai;
  • leukémia, limfóma, a vérképző rendszer daganatai.

Félreértett veszélyek

Bár a jóindulatú daganatok az esetek többségében nem alakulnak át rákos folyamattá, ez nem jelenti azt, hogy ne fenyegethetnék az egészséget. Elhelyezkedésük vagy méretük folytán nyomást gyakorolhatnak a mellettük lévő szervekre, idegekre, artériákra. A jóindulatú agytumorok is gátolhatnak létfontosságú funkciókat, a méh cisztái, miómái elsorvaszthatják a méh izomzatát, összenyomják a petefészket, hasi görcsök, vérzészavarok léphetnek fel. A hólyagban, prosztatában található nagyobb méretű elváltozások vizelési zavarokat, alhasi fájdalmat okoznak. A kezelőorvos feladata eldönteni, hogy ilyen esetben – azzal együtt, hogy nem kell rosszindulatú elfajulástól tartani –nem indokolt-e a daganat eltávolítása.


Mióma, egy gyakori női daganattípus
Meglepően sok nő szervezetében alakul ki mióma. Ismerd meg időben a kockázati tényezőket, és tudj meg minél többet a jóindulatú daganatról!  tovább Tovább
5 jel, amely miómára utal
A miómák sok esetben tünetmentesek, azonban van néhány jel, amely időben figyelmeztethet.  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

daganat rák mióma






hirdetes