A körmök színezése – elsősorban növényi anyagokkal – már az ókorban is „divat” volt, nemcsak a társadalmi elithez tartozó nők körében, de a műköröm viselése is az időszámítás előtti időkbe nyúlik vissza. Egyiptomban a fáraók, isteni eredetük bizonyításaként, hosszú, aranyazott pótkörmöket viseltek, de a korabeli feljegyzések tanúbizonysága szerint már Kleopátra királynő is előszeretettel ékesítette az ujjait porcelánporhoz hasonló anyagból ragasztóanyaggal készült színes műkörmökkel.

Már a sok ezer év előtt élt indiai nők is színezték a körmüket, mégpedig egy rovar váladékával és hennával. Ez utóbbi növényi festőanyaggal végzett körömfestési mód ma is dívik nemcsak Indiában, hanem a közel-keleti és észak-afrikai országokban, valamint Törökországban is. Amerikában és Európában az iparosodás kezdetével terjedt el a köröm kozmetikázása, mégpedig olyan krémek, paszták alkalmazásával, amelyek a szarut fényessé, csillogóvá tették. 

A tartós, átlátszó, különböző színű körömlakkok „feltalálása” egy kémikus testvérpár, Charles és Joseph Revlon nevéhez fűződik. Az első műkörmök – a fogpótlások alapanyagaként használt – akril alapanyagból készültek. Előállítási technikájukat egy amerikai fogorvos fejlesztette ki, mégpedig azért, hogy körömrágó női pácienseit leszoktassa a – fogukat is rongáló – rossz szokásukról. Az akril alapanyagú műkörmök viselése egyre elterjedtebbé vált azon amerikai nők körében, akik a korabeli hollywoodi filmek sztárjai által diktált divatot követni akarták. 

A pótköröm-viselési divat a hetvenes évek elején elérte Európát is. Az öreg kontinensen azonban már egy új technológiai eljárásnak köszönhetően „megszülettek”, majd gyártásuk iparméretűvé válásával mindennapi kéz-szépségápolási termékké váltak az UV fényre kötő műköröm-alapanyagból (zseléből) készült, a saját körömre ragasztható, különféle formájú, színű műkörmök.

Időközben ezek szakszerű felhelyezése a nyolcvanas évek elejétől a kézkozmetikának, sőt a divatiparnak is önálló és speciális ágává lett. A műkörmök népszerűségében nem kis szerep jut az újabb és újabb körömépítési technikáknak, alapanyagok (pl. porcelán, géllakk stb.), minták megjelenésének, és annak is, hogy már házilagosan is felhelyezhetők is kaphatók a drogériákban.

Azok a tehetősebbek azonban, akik az igényesebb, vagyis a profi kéz- és körömápolást nélkülözhetetlennek tartják a jó megjelenésükhöz, legalább havonta, hathetente továbbra is profi manikűrösre bízzák a „felújítási” munkálatokat (a lekopott, töredező műkörmök eltávolítását, az újak felhelyezését, színezését, díszítését, formázását stb.).

Hagyjuk pihenni a körmeinket is!

Az állandóan műkörmöt viselők többsége azonban vagy nem tud róla, vagy nem számol azzal, hogy egészségkockázatokkal is szembe kell néznie. A folyamatosan, légmentesen lefedett szarulemez károsodhat, felpuhulhat, gombásodási, penészesedési folyamat indulhat be rajta, valamint a műköröm-alapanyagok (például a szaruréteg felhámjának, a körmöt körülölelő bőr eltávolítására szolgáló termékek, a csiszolások, reszelések nyomán elszabaduló porszerű anyagok) alkotóelemei pedig allergiát is kiválhatnak.

A műkörmöt kedvelők közül azokra leselkedik a legnagyobb veszély, akik a készen vásárolható, otthoni használatra kifejlesztett termékekkel maguk végzik el ezt a manikűrözési műveletet. Az allergiás tünetek megjelenése a legtöbb esetben a ragasztóanyag metil-metakrilát tartalmára vezethető vissza. Fontos azonban tudni, hogy az ettől mentes, hypoallergén anyagokkal dolgozó körömépítő szalonokban – elsősorban – a zselés változat építésekor is fennáll a túlvédekezés kialakulásnak kockázata.

Erre utaló tünetek lehetnek: az ujjvégeken vagy a körömágynál jelentkező égő érzés, bőrpír, bőrduzzanat. Az allergiás válaszreakció mindazon testtájakra, bőrfelületekre kiterjedhet (pl. bőrvörösödés, bőrduzzanat), amelyeket a pótkörmös a kezével gyakran megérint, vagyis ahol az allergén érintkezésbe lép a szervezettel. Ez a „kapu” lehet a nyak-, az arcbőr, sőt a szem is.

Igen súlyos esetekben a kezdetben helyi, kisebb tünetek gyorsan terjednek, az allergiás mechanizmus következtében az erek összehúzódhatnak, ami a keringés leállását is okozhatja az ujjakban, és ez akár az „elhalt” ujj műtéti eltávolítását is szükségessé teheti.
Az allergológusok mindezen lehetséges veszélyek ismeretében arra figyelmeztetik a pótkörömfüggőket, hogy – amennyiben szokatlan, zavaró tünetre figyelnek fel – vegyék komolyan, és mielőbb forduljanak szakorvoshoz.

Tudtad?

1. A műköröm-allergia kialakulásért legtöbbször a nem jó minőségű alapanyagok, nem megfelelően alkalmazott készítmények okolhatók, ám a profi termékek, szakképezett műkörömépítők által használtak sem jelentenek feltétlenül védelmet ellene.
2. A túlérzékenység bármikor, bárkinél jelentkezhet, ezért a hirtelen fellépő, vagy bántó bőrtünetekkel orvoshoz kell fordulni.
3. Az allergológiai vizsgálatra tanácsos elvinni a használt termék dobozát, amelyen az összetevők listája is megtalálható.
4. Amennyiben profi szakember „kezelése” után lép fel zavaró tünet, akkor a műkörmöstől kell megkérdezni, milyen anyagokat használt a körömépítés során.
5. Fontos, hogy a problémát kiváltó anyago(ka)t mielőbb eltávolítsa a szakember, vagy a tanácsai segítségével a „pótköröm” viselője a lehető legrövidebb időn belül megszabaduljon tőlük.