Szenteste, ahogy én csinálom - recepttel
Mondhatják nekem, hogy kommersz, elcsépelt, giccses, globalizálódott, meg még ki tudja, milyen – nekem a karácsony csak Karácsony marad. Így, nagybetűvel.
Imádom díszítgetni a lakást, eltervezni, kit mivel lepek meg, kitalálni a menüt, az ajándékokat egyesével díszcsomagolásba öltöztetni (még ha ez azzal jár is, hogy egy-két éjszakát ébren kell töltenem).
Nem tudok betelni a karácsonyi fények gyönyörűségével: minden évben legalább egy újfajta égősorral bővül a repertoár.
A sokféle aprósütemény sütésekor nem is tudom, mi motivál jobban: az évente visszatérő karácsonyi ízek, vagy inkább a lakást napokig uraló vanília-, fahéj- és szegfűszegillat.
Ha ügyesen állítom össze a menüt, és jól osztom be az időmet, a vendégeskedés még háziasszonyként is jó móka.
Szűk családunk nem nagy, és kivétel nélkül minden tagja ínyenc. Nem csoda, hiszen már apai nagyapám is vendéglátós volt. Édesanyám egyenest Lengyelországból hozott színt a hazai konyhába: a finom magyar ételeket már anno olajjal készítette, a főzelékeket megreformálta a zöldségek javára, és saját hagyományait becsempészte az itteniekbe.
Karácsonykor lengyel szokás szerint egy terítékkel több van az asztalon: ha betérne egy éhes vendég, asztalunkhoz ültethessük. Lengyelországban az étkezés előtt kínálják az aprósüteményt, és ha kiürül a poharad vagy a tányérod, a házigazda rögvest újból megtölti. Utóbbi szokásokat praktikus okok miatt nem tartjuk, de mindig jót nevetünk, amikor édesapám felidézi első lengyelországi látogatását, melynek alkalmával majdnem halálra etették, mivel nem ismerte az ottani etikettet.
Férjem családja szintén külföldön él, ezért minden karácsony másképp alakul. Az idei szentestén én leszek a vendéglátó, és a következő menüt készítem el:
Gyömbéres karottalevessel indítunk
Ez egy különleges ízvilágú, krémes, vidítóan narancssárga leves, melyet egy tengerentúli járaton tálaltak fel nekem. Annyira ízlett, hogy kikísérleteztem a receptjét, íme:
4 adaghoz 10 szál répát meghámozok, feldarabolok, és egy liter vízbe felteszem főni egy egy erőleveskockával. Amikor megpuhult, és langyosra hűlt, egy szerecsendió felét és diónyi gyömbért reszelek hozzá (ha forrón adod hozzá a gyömbért nagyon csípős lesz!). Egy deci tejszínt, egy mokkáskanál cukrot teszek hozzá, ízlés szerint megsózom, és merülő tumixszal krémesre pürésítem. Tálalás előtt felmelegítem (mikróban), a leves közepére díszítésül csiga alakban kis tejszínt csorgatok.
 |
Főételként rozmaringos lazacderék kerül a tányérra
Mégpedig parmezános krumplipürével, vargányakrémes metélttel és ropogós vegyes zöldségekkel. Ez sokkal egyszerűbb ám, mint ahogyan hangzik.
Végy egy szép lazacfilét, darabold fel kétujjnyi vastag szeletekre, és húzgáld ki a hosszú szálkákat, ha még maradtak benne. Legfinomabb frissen apróra vágott rozmaringgal, de szárított is megteszi: dörzsöld be zúzott fokhagymával, sózd, szórd be rozmaringgal, végül locsolgasd meg olívaolajjal, és süsd meg kevés olajban, hogy szép piros legyen. A krumplit előre megfőzheted. A püré úgy készül, mint egyébként, csak a végén ízlés szerint két-három evőkanál finomra reszelt parmezánt adok hozzá. Kifőzőm a széles metélt (tagliatelle) tésztát, közben egy kis margarinon megfuttatom a meghámozott és uborkagyalun lereszelt csiperkét (lustábbak nyugodtan készíthetik konzervből). Amikor levet ereszt, felöntöm tejszínnel, egy kis fehérborssal, sóval és porított szárított vargányával (vagy előre beáztatott szárított erdei gombákkal), ízesítem, majd együtt forralom, amíg a gomba megpuhul (5-7 perc). Mielőtt egy kevés étkezési keményítővel besűrítem, két-három gyűszűnyi száraz tokaji aszúborral bolondítom meg. A szószban tálalás előtt megforgatom a tésztát.
A zöldségekkel régebben többet bajlódtam, de mostanában veszek pár zacskó fagyasztott színes zöldségkeveréket, és kedvenc wok serpenyőmben fűszerek hozzáadásával (fokhagyma, szójaszósz vagy bármi, amit szeretsz), épp csak egy pici olajon, magas hőmérsékleten kevergetve roppanósra párolom.
A desszert idén gesztenyeparfé forró meggymártással
Az benne a jó, hogy előző nap előkészíthető. Fél kiló, kevés rummal fellazított gesztenyepüréhez (sztenderd: cukrozott, fagyasztott) fél liter tejszínből minimális cukorral felvert tejszínhabot keverek. Őzgerinc formát folpackkal kibélelek, és belesimítom a habot, zsírpapírral lefedem, majd beteszem a fagyasztóba.
Fagyasztott meggyet felengedés után levével együtt, cukorral, fahéjjal és vaníliával ízesítve felforralok, és keményítővel vagy epres pudingporral közvetlenül tálalás előtt besűrítem. (A vendégeknek úgyis kell egy kis idő, amíg szusszannak egyet.) A meggymártást forrón a parfészelet köré tálalom (nem a tetejére, mert elolvad!).
Amíg a vendégek a kávéjukat szürcsölgetik, az előre megsütött aprósütik is előkerülnek a kekszesdobozokból.
Fontos, hogy az ételekhez igényes, finom borokat szolgáljon fel a férjem. Fenti ételsorhoz például indulásként egy üveg száraz tramini, a főételhez finom száraz rosé cuvée (színben is remekül harmonizál a lazaccal), a desszerthez félédes tokaji hárslevelű illik. Záróakkordként kínálhatsz saját készítésű karácsonyi puncsot (például fekete tea, konyak, illatos fűszerek, gyümölcslé, gyümölcslikőr összeállításban).
Ne ússz el karácsonykor!
Kinek az angyal, kinek a bogyó
Ajándéktippek nőknek
