Exkluzív interjú Santanával
hirdetés
Végy egy jó adag latin és karibi zenét, fűszerezd némi afropoppal és afrobeattel, és mindezt keverd az alaphoz, vagyis az amerikai gitárzenéhez. Az eredmény a ma világzene néven ismert műfaj olyan sajátos változata, amely előadóját mindenkitől különbözővé tette.
És ő az, aki legújabb lemezével minden féltékenység nélkül, mondhatni fejet hajt kollégái előtt, hiszen a Guitar Heaven minden idők legnagyobb rockklasszikusainak különleges feldolgozása. A dalok a Rolling Stones, a Cream, a Beatles vagy Jimi Hendrix alkotásai, a régi sikereket hősünk mai sztárokkal karöltve vette lemezre. Joe Cocker, Chris Cornell vagy Rob Thomas mellett a klasszikus zene egyik legnagyobb sztárja, a világhírű francia–kínai csellóművész, Yo Yo Ma is játszik, de feltűnik egy The Doors-szám feldolgozásán a kultikus zenekar egykori billentyűse, Ray Manzarek is.
És aki mindezt összehozta, a keresztségben a Carlos Augusto Selva Santana nevet kapta, július 20-án tölti be 64. életévét, de saját bevallása szerint frissebb és boldogabb, mint valaha. A tízszeres Grammy-díjas, a Guinness Rekordok Könyvében négyszer feljegyzett (egy évben legtöbb – 8 – Grammyt nyert előadó; latin előadó legnagyobb példányszámban – több mint 27 millió – elkelt lemeze; legnagyobb időtáv – 30 év – a sikerlistákon való megjelenéstől a No.1. dalig; legnagyobb – 28 év – időtáv két, amerikai listát vezető dala között), ma már élő legendaként számon tartott művész, Carlos Santana újra Budapesten játszik! Az európai turné lipcsei állomásán szakított időt, hogy üzenjen a magyar rajongóknak.
– Elárulom, amikor kiderült, hogy beszélgethetek önnel, lázas izgalom tört ki a kollégákon, úgyhogy most megtudtuk egymásról, közöttünk is több Santana-rajongó várja az érkezését.
– Igazán kedves, nagyon köszönöm! Ezért is boldog vagyok, igazán mondhatom! De a teljes elégedettséget december óta érzem, hiszen Cindy és én akkor házasodtunk össze Mauin, így most tulajdonképpen nászúton vagyunk. (Cindy Blackman, amerikai dzsessz- és rockdobos, akit 2010 júliusában, Chicagóban, a Tinley Park-i koncerten kért feleségül a gitáros – a szerk.) Nagyon furcsa, kicsit mókás érzés volt rájönni, hogy kortalan a felismerés egy ember, jelen esetben a magam számára, hogy igenis vannak választási lehetőségeim. Lehet, hogy már elmúltam hatvanéves, mégis új utat mutatott a sorsom, és dönthettem, merre akarok továbbhaladni. Most már tudom, hogy a boldogság nem szerencse vagy bármi egyéb kérdése, hanem egyszerűen választás. Úgyhogy most tökéletesen boldog vagyok.
– Ez a turné, és az új album nagyon különleges, már ami a programot illeti, hiszen a rocktörténelem legnagyobb alkotásait dolgozta fel, összetéveszthetetlenül Santana-módra. Olvastam a honlapján is, hogy ez a lemez ugyancsak nagy örömöt szerzett önnek. Tulajdonképpen miért volt fontos megalkotni egy ilyen albumot? Tiszta örömzenélés, hogy megmutathatja a világnak, mely dalok hozzák lázba, és örömzenélés, mert legendás muzsikusokat kért fel? Vagy éppen egyfajta tiszteletadásról van szó az elődök, kollégák előtt?
– Azt hiszem, egy kicsit mindegyik igaz. És most lehet, hogy furcsát mondok, de ezzel a zenével, ezzel a munkával azt is megtanultam, hogyan formáljam a saját javamra az életemben óhatatlanul megjelenő félelmeket. Vagyis azzal, hogy feldolgoztam a legnagyobbak zenéjét, elmerültem művészetükben, valami megtisztulásféle történt bennem is.
– A lemezen minden dalban más és más nagyszerű muzsikus működik közre. Ezt most tényleg óvatosan kérdezem, csak nem arról van szó, hogy mindenki önnel utazik? Yo Yo Mától Joe Cockeren át Rob Thomasig?
– Nem, természetesen ez csak a CD-re érvényes felállás. Sőt a felvételeket sem együtt készítettük, hanem a zenészeimmel felvettük az alapokat, aztán érkeztek az énekesek, és felvették a saját szólamaikat. Karrierem kezdete óta nagyon figyeltem, hogy minden egyes részlet a helyén legyen, mire az énekszólókat rögzítik. Életem végéig így fogok dolgozni, erre nagyon kényes vagyok. Mindennek tökéletesnek kell lennie, mert mindenki akkor érzi jól magát a közös munkában, és a közönség is akkor kapja meg azt, amit Santana-felvételként ismer.
Ami pedig ezt a lemezt illeti, rendkívül hálás vagyok ezeknek a csodálatos embereknek, hiszen valóban arról van szó, hogy volt egy álmom, amit éveken át dédelgettem, s ez most hirtelen valóra vált. Hálás vagyok, hogy mindjárt 64 évesen még itt vagyok, játszom, utazom, nem beszélve arról, hogy olyan nagyságokkal lépek színpadra, mint Andrea Bocelli, Sting, Prince vagy a Metallica.
És ha már a koromat emlegetem, az is nagyon sokat jelent nekem, hogy még mindig lehetőséget kapok új emberek megismerésére, szerte a világon, Afrikában éppúgy, mint Budapesten. Az önök országa pedig mindenképp különleges számomra. Ugyanis imádom a magyar zenét és a magyar zenei felfogást. Amikor magyar előadókat hallok, mindig azt érzem, hogy felemelkedem a földről, és egyszerűen egymásba folynak a pillanatok, az érzések. És tudja, milyen zene ez? Rrrrrrromantic! (nevetve pörgeti másodpercekig a mássalhangzót) Én pedig imádom a romantikát, mert ez az, amivel legyőzhető a gravitáció!
– Az új lemez teljes anyaga tizennégy dalt jelent, vagy ha a japán kiadást is megszerzi valaki, akkor tizenötöt. Nem mintha elégedetlen lennék, ha „csak” ennyi lesz a koncert programja, de muszáj megkérdeznem: remélhetünk olyan régi nagy sikereket is, mint az Europa, vagy a Samba Pa Ti?
– Teljes nyugalommal tudok erre válaszolni, hiszen közel háromórás koncertet adunk, úgyhogy azt hiszem, igazán lesz idő a régi és a mai sikerekre is, sőt talán megszólalnak a holnap slágerei is! Csak legyen elégedetlen előre, majd meggyőzzük a helyszínen!
– Ha már bármilyen elégedetlenségnél tartunk, be kell vallanom, végigolvastam egy halom cikket önről, és megpróbáltam olyat találni, amelyben valami rosszat írtak. Nem sikerült. Milyen érzés ennyi varázslatos év után a nemzetközi zenei világban ilyen körülrajongottnak, és elismertnek lenni?
– Mindenképp pozitívan értékelek mindent, ugyanakkor nem önelégültséggel, hanem sokkal inkább hálával fogadom. Azt hiszem, édesanyámnak volt igaza, aki úgy hét éve mondta nekem, fiam, egy dolog népszerűnek lenni, és egy másik, hogy tudsz-e olyan embereket találni, akik csakis téged kedvelnek.
– És melyik fontos? – a kérdésre újabb nevetés az első válasz.
– Szeretem, ha szeretnek. És nagyon jó érzés, ha gyerekek, tinédzserek, szülők és nagyszülők bíznak bennem, tehát minden korosztály elfogad belőlem valamit. És arra, amit én ezért a bizalomért cserébe adni tudok, úgy gondolok, mint egyfajta szerenádra. Ugyanis nem hiszek sem a szórakoztatásban, sem a zeneiparban, csakis a szerenádzenélésben.
– Magyarországról tett már említést, de azt is tegyük hozzá, hogy kedves emlékei fűződnek országunkhoz, hiszen sok éve, épp amikor gyermeke született, budapesti színpadon zenélt. (Salvador Santana, elsősorban rock- és hip-hop billentyűs – a szerk.) Milyen érzelmekkel jön vissza hozzánk?
– Magyarországról két dolog jut azonnal eszembe: a cigányzene és a nagyszerű gitáros, Szabó Gábor. (Ő volt az első olyan magyar dzsesszmuzsikus, akit a nemzetközi zenei világ is elismert és ma is számon tart. Életműve Magyarországon szinte ismeretlen, lemezei 1990-ig beszerezhetetlenek voltak. Az 1982-ben elhunyt gitáros művészetének adózva 1992-ben a Magyar Jazzszövetség megalapította a Szabó Gábor-díjat, amelyet minden évben olyan művész kap meg, aki tevékenységével hozzájárul a magyar dzsesszművészet fejlődéséhez, nemzetközi elismertségéhez. Szabó Gábor már akkor crossover dzsesszt és világzenét játszott, amikor ezek a fogalmak nem is léteztek. Kevesen értették úgy tanítását, mint Carlos Santana, aki részben a Szabó által használt és felkínált elemeket is felhasználva alapította meg világhírű együttesét – a szerk.) És igen, először 1982-ben jártam önöknél, amikor Salvador fiam született. Emlékezetes marad az az este. Nagyon sok szépet és nagyon sok elegánsat láttam az önök országában. Budapest pedig igazán különleges. Olyan, akár a sztereóhangzás jobb és bal része, két város, csodálatos egyensúlyban. Nagyon szeretem Budapestet.
– És a magyar közönség?
– Nagyon jó hozzám, és nagyon jó nekem. A magyar zenerajongók igencsak szenvedélyesek, ami mindig nagyon inspirál engem a koncert alatt.
– Már említettem, hogy megpróbáltam rossz kritikát találni, de legnagyobb örömömre nem sikerült. Meglepett viszont valami mással, mert álmomban sem gondoltam volna, hogy a zenén kívül a divat, sőt a női divat is érdekli. Gyönyörű cipőket, táskákat terveznek a cégnél, de nálunk még talán kevesen tudják, hogy a Carlos by Carlos Santana-márka mögött valóban ön áll.
– Az, hogy a nőket boldoggá tegyem, nagyon fontos számomra. És ez megint egy olyan történet, amely engem is nagyon boldoggá tesz. Különféle stílusú, formájú és színű cipőket tervezünk, a hozzájuk illő táskákkal. Na és persze, vannak kalapok is! A fantáziánknak pedig semmi sem szab határt.
– De miért csak hölgyeknek? – most már tudjuk, hogy az ilyen kérdésekre nevetés az első válasz, és ez most sem marad el.
– Nem igazán kedvelem a férfiakat. Szerintem sokkal fontosabb, hogy a nők boldogok legyenek.
– Hallom a hangján, hogy egy kissé megfázott. Nem okoz ez gondot az utazások és a koncertek során?
– Amikor színpadra lépek, már nem érzem rosszul magam. Amellett kezelést is kapok, természetesen. Úgyhogy ezer százalék, hogy lesz koncert Budapesten!
Santana július 5-i budapesti koncertjére jegyek a www.livenation.hu oldalon keresztül és a Ticketpro országos hálózatában vásárolhatók.
További info:
www.santana.com
A világ legsziporkázóbb gitárosa...
Indián, gitárral (de nem Jimi Hendrix)
