A vizeleti szervek működése
Mi a vizelet, és miből képződik?
A szervezet számára feleslegessé vált víztől és a benne oldott formában jelen lévő anyagoktól vizelet formájában szabadulunk meg. Víz nem csak folyadékként kerül szervezetünkbe: víz keletkezik a megemésztett, elégetett tápanyagok feldolgozásakor is. Ami bekerül, annak távoznia is kell. A víz – többek között – kiváló oldószere a sóknak és az anyagcseretermékként létrejövő, mérgező szerves anyagoknak.
A vizelet összetétele vizeletkiválasztó szervünk, a vese működése nyomán mindig változik annak érdekében, hogy cserében szervezetünk belső környezete – homeosztázisa, ezen belül a vér és a szövet közötti folyadék összetétele, koncentrációja – változatlan maradhasson. A veséből a vizelet a két, mintegy 30 cm hosszú és 5 mm átmérőjű húgyvezetéken (urether), a vizeletet tároló hólyagon (vesica urinaria), majd a húgycsövön keresztül jut a külvilágba.
Egy kis anatómia – a húgyhólyag és a húgycső
Férfiaknál a húgyvezeték a végbél két oldalán fut le, a hólyag magasságába érve az ondóvezetéket keresztezve hátulról, jobb és bal oldalról fúródik a húgyhólyagba. A nőknél is ebből az irányból érkezik, előtte azonban a petevezető és a méhszalag alatt fut, majd a hüvely oldalsó és elülső boltozata mentén halad, és hátulról, oldalról, ferdén szájadzik be a húgyhólyagba. A ferde helyzetű nyílás miatt szelepszerűen záródik, ezért a vizelet sem folyik vissza, ha a hólyag megtelt. A nyílást egy billentyűszerű nyálkahártyaredő is erősíti, így még telt állapotban is bele lehet „tuszkolni” a hólyagba néhány további cseppet.
A vizeletürítési inger mechanizmusa
A folyadék távozását a húgycső körüli záróizom akadályozza, ezért a hólyag nem ürül folyamatosan. Fokozatos megtöltődésével izmai elernyednek, különleges szöveti felépítésének köszönhetően fala nyúlik, tehát a hólyag tágul. Tágulási folyamatát a hólyagfal receptorai jelzik a központi idegrendszernek, azon belül pedig a gerincvelő keresztcsonti részének. Vizelési inger akkor jelentkezik, amikor a vizeletmennyiség a hólyagban kezdi elérni a nyomásváltozás nélküli befogadóképesség határát. Az első ingerek 80 ml-es telítettségnél érezhetők, de ekkor még sokáig továbbtelítődik a hólyag. Táguló szerv lévén nem rögzül mereven. A telített hólyag fölfelé domborodik, a hasüreg irányába. Ha a hólyag telt állapotában a szeméremcsont fölött megnyomod a hasfalat, még kifejezettebben érzed a sürgető vizelési ingert.
A feszülés bizonyos fokánál az agy jelzést kap, hogy ideje üríteni a „tartályt”. A hólyag azonban mindaddig nem ürülhet, amíg a húgyhólyag záróizmát akaratlagosan zárva tartod. Felnőttkorban a húgyhólyag falának izomrostjai is csak az idegrendszer által közvetített, tudatosan adott parancsra húzódnak össze, és présel ki magából a hólyag vizeletet. Kivéve, ha ezt az utasítást a nagyon megtelt hólyag miatt egy másik idegen érkező gátlás felülírja.
Vizeletürítéskor a hólyag izomzatának munkáját a hasfali izmok összehúzódása is segíti. Az egészséges, erős gátizomzat is fontos a megfelelő vizeletürítéshez és -tartáshoz, hiszen ez tartja a húgyúti szerveket, valamint a hólyagot zárva. Ha ezek az izmok veszítenek erejükből és rugalmasságukból, vizeletszivárgás lép fel. A gátizmok meggyengülésének különféle okairól később, az inkontinencia okainál olvashatsz részletesebben.
Az inkontinencia okai
Mi az inkontinencia?
Az inkontinencia fajtái
