Elfogadhatatlan volt, hogy állandóan kifolyik!
Nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik. Nagyi vasárnap még gyümölcslevest főzött és mosolygott, kedden pedig már magatehetetlenül hevert egy kórházi ágyon és pelenkázni kellett. Agyvérzés. Az egyik oldalát egyáltalán nem tudta használni.
Nagyapa teljesen kétségbeesett és tőlünk remélt segítséget nagyi ápolásában. A kórházban nem volt elég a pelenka, a patikában kellett még vennünk. Azt választottuk, amit a kórházban is adtak. Amikor nagyit hazahoztuk, ugyanazt írta fel a háziorvos is. Így legalább sokkal olcsóbb volt a beszerzése, de elfogadhatatlannak tartottuk, hogy állandóan kifolyik és naponta akár hatszor is cserélni kell. Próbáltam utánanézni a neten, de csak részinformációkat találtam. Anya telefonon próbálkozott, de a gyártók azt mondták, hogy nem szabad felvilágosítást adniuk, ha nem egy bizonyos, konkrét termékről érdeklődöm. Mintát sem kaphattunk, sem a termékválasztékot ismertető anyagot.
Aztán rátaláltunk az IBE-re (Inkontinencia Betegegyesület), akik legalább azt javasolták, hogy a háziorvostól kérhetünk más típusú terméket is, igyekezzünk kiválasztani a nagyira megfelelőt. Az orvos írt is fel mást, de ahhoz, hogy a drágább terméket válthassuk ki, írásban kellett nyilatkoznunk a nagyi nevében. Patikában kiváltottuk az új pelenkát. Nagyszerű, hogy napi 3 is elég belőle! Nagyi is jobban érzi magát azóta, mert nem folyik ki a pelenka, nem fáj a bőre és nem szégyenkezik, hogy átáztatja az ágyat. Orvosunk nagyon sokat segített azzal, hogy a rendelőjében választhattunk a létező típusok és méretek közül. Nappalra már vékonyabb, fehérneműhöz hasonlóan viselhető nadrág is elég a nagyinak, amit, ha WC-re kísérjük, le tud tolni. Csak éjszakára kell a vastag pelenka, ami pedig még sosem ázott át. Nem is tudom, Nagyapa hogyan járta volna végig egyedül ezt a kálváriát.
Erika, a 20 éves unoka
