Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. April 23. Sunday, Béla   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 
 

Hogyan hat a fájdalomcsillapító?

2014.12.01. | T. Puskás Ildikó
Hogy a fájdalmat megszüntessük, gyakran nyúlunk olyan szerekhez, amelyeknek sem az összetételéről, sem a kiváltott hatásairól fogalmunk sincsen.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

A fájdalmat érzékelő idegvégződésekből több millió található a belső szerveinkben, az izmainkban, az ízületeinkben, a bőrünkben. Ezek minden kívülről jövő és a belső szerveinkből „kibocsátott” kellemetlen ingerre reagálnak. A fájdalomérzet kialakulása valójában egyfajta láncreakcióhoz hasonlítható. Miután az idegvégződések érzékelik, a bántó ingert fájdalomérzetté alakítják, és továbbítják a felgyorsult üzemmódra „kapcsoló” – az egész szervezetben megtalálható – bizonyos zsírsavból, az arachidonsavból keletkező, hormonszerű hatású vegyületek, a prosztaglandinok felé. Ezek „hírvivőként” adják tovább a fájdalomüzenetet az idegrostoknak, azok pedig a gerincvelőn keresztül eljuttatják az agyba.
Azt, hogy ez a bántó külső ingert, belső szervi működési zavart jelző kellemetlen érzés milyen gyorsan terjed, meghatározza az erőssége. A tompa fájdalom a lassabb vezetési sebességű idegrostokon terjed, míg az erősebbeket, kínzóbbakat a gyorsabb idegrostok továbbítják.

Oda hat, ahol kell!

A fájdalomcsillapítók – amelyek általában nem az oki, hanem a tüneti kezelést szolgálják – hatásmechanizmusa többek között a prosztaglandin-szintézis gátlásán alapul, mégpedig úgy, hogy megfékezik a bántó, kínzó érzések kiváltásában aktívan közreműködő vegyületeknek a termelődését, aktivitását. Emiatt csökken a különböző élettani ingerek vagy a mechanikus trauma nyomán támadt kellemetlen érzés „terjedési sebessége”, azaz lassul a fájdalomérzet agyi átvitelének folyamata, ami a fájdalomérzet mérséklődéséhez vezet.
A fájdalomcsillapítók két nagy csoportra, kábító és nem kábító hatásúakra oszthatók. Míg az előbbiek csak orvosi előírásra, szoros ellenőrzés mellett alkalmazhatók, addig az utóbbiak többsége vény nélkül kapható, így a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartozik.
A nem kábító hatásúak általában az enyhe és közepesen erős fájdalmak csökkentésére, gyulladások kezelésére, némelyek pedig még lázcsillapításra is alkalmasak. A fájdalomcsillapító készítmények egy része kizárólag belsőleg, másik hányada külsőleg alkalmazandó.
A belsőleg hatók különféle formákban – tabletta, granulátum, film-, pezsgő-, szopogató-tabletta, kapszula, kúp, szuszpenzió (folyadék formájú készítmény, amelyben a szilárd anyagok elkülönülnek, és csak rázásra válnak eleggyé) stb. – kerülnek forgalomba.

Mi, mit tud?

Hatóanyagaik leggyakrabban az acetil-szalicilsav, az ibuprofen, a paracetamol, a naproxen, illetve a flurbiprofen, a diklofenák.
Az átlagos gyógyszerfogyasztók többsége általában nincs tisztában azzal, hogy a fájdalomcsillapítóként vásárolt, belsőleg használatos készítmény gyakran nemcsak a fájdalmat, hanem a gyulladást, esetleg a lázat is csillapítja. Aki tehát a csak fájdalomcsillapítónak gondolt készítmény mellett még gyulladáscsökkentőt vagy lázcsillapítót is szed, akár különféle heveny szervi (pl. máj-, gyomor-, vese- stb.) károsodásokkal is számolhat. Míg a legrégebben használt, acetil-szalicilsavat tartalmazó fájdalomcsillapítók egyszerre alkalmasak gyulladáscsökkentésre és a láz csillapítására, addig a paracetamol hatóanyag-tartalmúak hatékonyan csillapítják a fájdalmat és a lázat, ezzel szemben nincs gyulladáscsökkentő hatásuk
Az ibuprofen nevű vegyületet tartalmazó patikaszerek elsősorban a gyulladásos eredetű fájdalmak és duzzanatok csökkentésére szolgálnak, de a láz csillapításra is alkalmasak.
A naproxen alapanyagúak a fájdalom, láz csillapítására, gyulladásos betegségek kezelésére egyaránt hatásosak, de görcsoldóként, például reumatikus, ízületi betegségeknél a mozgás kötöttségének (a merevségnek) az oldására is javallottak.
A flurbiprofén gyulladáscsökkentő készítmények a szervezetnek a fájdalomra, a duzzanatokra és lázra adott reakcióját megváltoztatva segítik elő a bántó tünetek enyhülését.
A diklofenák alapanyagú készítmény gyorsan fejti ki fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatását, így különösen alkalmas az ilyen típusú, elsősorban akut állapotok kezelésére, eredjenek akár mozgásszervi panaszokból, reumás ízületi fájdalmakból, hát- és derékfájásból, izommerevedésből, baleset okozta zúzódásokból, akár műtéti beavatkozást követő, mozgásra fellépő fájdalomból. Az ecetsavszármazék diklofenák migrén vagy fájdalommal járó gyulladásos nőgyógyászati bajok, menstruációs fájdalmak csökkentésére is hatásos. Kiemelt „jó tulajdonsága”, hogy gyorsan fejti ki hatását, így különösen alkalmas nemcsak a mérsékelt, hanem a súlyos fájdalmak csillapítására is. Akut gyulladáskor vagy trauma (pl. sportsérülés) bekövetkeztekor, műtéti beavatkozást követően gyorsan enyhíti a „spontán”, illetve a mozgásra bekövetkező fájdalmat.
A vény nélküli fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők választékában ott találjuk az ún. lokális (gélek, krémek, folyadékok, tapaszok típusú) készítményeket is, amelyek külsőleg alkalmazandók. A diklofenák hatóanyagúaknak elsősorban a mozgásszervi fájdalmak enyhítésében van fontos szerepük. Alkalmazásuk kíméli a szervezet egészét, mert a bőrön át, a mélyen elhelyezkedő, gyulladt szövetekig hatolva fejtik ki hatásukat.

Amikor csak a radikális megoldás segít

Minthogy sokan tartanak a szteroid tartalmú fájdalom- és gyulladáscsökkentők mellékhatásaitól – az immunrendszer legyengülése, fokozott fertőzésveszély, fekélybetegségek, cukorbaj kialakulása –, nagyon fontos a fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők között különbséget tenni annak alapján is, hogy tartalmaznak-e szteroidot vagy sem.
A kortikoszteroidok, glukokortikoidok, azaz mellékvesekéreg-hormonok felhasználásával készült, szteroid tartalmú gyógyszerek vénykötelesek, azaz kizárólag orvosi utasítás, ellenőrzés mellett alkalmazhatók. Indokolt esetben tehát a kezelőorvos elrendelheti az ilyen hatóanyagú gyógyszer alkalmazását a gyulladással, fájdalommal járó betegségek kezelésére. Ezek skálája igen széles – a pajzsmirigy-működési zavaroktól a súlyos pszoriázison át a reumatikus fájdalmakon keresztül az ízületi gyulladásokig stb.
Végső esetben – például egyes mozgásszervi betegségeknél, amennyiben a nonsteroid gyógyszeres fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés hatástalan – a szakorvosok szteroid injekciós terápiához folyamodhatnak.

Az akuttól a krónikusig

A hirtelen jelentkező (akut) fájdalom lehet gyenge és rövid ideig tartó (pl. bőrsérülés esetén), ám olykor napokig, sőt hetekig is eltarthat, változó amplitúdóval. Ám ez a fajta fájdalom általában a kiváltó ok megszüntetésével (például az arcüreggyulladás kikezelése, vagy a lyukas fog betömése, kihúzása) megszűnik.
A tartósan fennálló (krónikus) típus jellemzője az, hogy a tünet fél év elteltével sem szűnik meg. Okának kiderítése segíthet az életminőséget rontó érzés felszámolásában. A főleg az időseket érintő ízületi és reumatikus, valamint egyéb, a mozgás minőségének romlásából eredő fájdalmak mérséklésében a nem szteroid fájdalom- és gyulladáscsökkentő készítmények mellett a kiegészítő, illetve utókezelésnek (pl. fizioterápia, balneoterápia stb.) is fontos szerepe van.


Hova fordulj, ha fáj a hátad?
Egyes egészségstatisztikai adatok szerint a hátfájás minden negyedik ember számára okoz átmeneti vagy hosszan tartó életviteli nehézségeket.  tovább Tovább
Mit érdemes tudnod a fájdalomról?
Biztosan nincs olyan ember, aki ne találkozott volna a fájdalom valamilyen formájával. Honnan ered? Hova tart? Melyek a leggyakrabban érzett fájdalmak?   tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

fájdalom test fájdalomcsillapítás kutatás



Tippek a fájdalom ellen

A krumpli kiváló fájdalomcsillapító lehet, a nép gyógyászatban a mai napig használják, szeletekre vágva, pakolásként.

merck_next_tip

További cikkek a fájdalomról

dolo084/aug11

hirdetés


hirdetés