Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. April 24. Monday, György   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 
 

Mit várhatok a pszichológustól?

2016.06.27. | N. Trencsényi Klára
Pszichológushoz járni ma már nem annyira rendhagyó, mint akár tíz évvel ezelőtt. Sokan mégsem tudják, mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

A legtöbb ember, akinek az életében valamilyen lelki-érzelmi zavar támad, általában maga igyekszik felülkerekedni rajta. Különösen nehéz azonban az „öngyógyítás” az olyan, hosszabb ideje fennálló lelki működési zavarok esetében, amelyek az érintett, szenvedő ember hétköznapi életvitelt is hátrányosan befolyásolják. Ilyen a pszichiátriai betegségként számon tartott depresszió is.
Az egyre súlyosbodó mentális zavar krónikus meglétével önerőből megküzdeni nem tudók gyakran tanácstalanok: kihez forduljanak segítségért?
Bár a köztudatban ma már „benne van”, hogy az ilyen lelki problémák orvoslásában a pszichológusok vagy a pszichiáterek segíthetnek a legtöbbet, arról azonban, hogy melyikük miben kompetens, vagyis hogy mit várhatunk el az egyik, mit a másik szakembertől, a legtöbbünknek nincsenek pontos ismeretei.

A szakpszichológus kompetenciája

A pszichológus és a pszichiáter tevékenységi körét szakmai végzettségük határozza meg. A pszichológus valamely egyetem bölcsészkarának pszichológiai szakán szerzett diplomát, mely azt igazolja, hogy alapképzése során széles körű lélektani ismereteket szerzett.
Az alapképzés után következik az éveken át tartó klinikai szakképzés, a szakvizsga letétele, majd a szakmai gyakorlat megszerzése. A klinikai szakpszichológusi végzettségre épül a pszichoterápiás szakképzés, amely feljogosít a pszichoterapeuta tevékenységre. A pszichoterápiában a szakember különféle lélektani módszerekkel, kommunikációval, tréningekkel (pl. relaxációs, autogén-, személyiség-központú téring stb.) segíti a lelki eredetű problémák, magatartászavarok kezelését és gyógyítását. A pszichológusnak – mivel nem orvosi diplomát szerzett, vagyis nem orvos – nincs gyógyszeres kezelésre jogosultsága. A pszichológiai kezelés a szakpszichológus és kliense együttműködésére „épül”. Konkrét témákat, helyzeteket elemeznek, együtt tekintik át a kliens jellemző viselkedését, annak nemkívánatos következményeit; új, az önelfogadást segítő megoldásokat és nézőpontokat, változtatási stratégiákat keresnek. Ehhez a szakpszichológus „megajánlja” a személyre szabott, leghatékonyabbnak tartott segítő terápiás módszereket.

… és a pszichiáter szakorvosé

Ezzel szemben a pszichiáter tevékenysége orvosi diplomához, illetve még ötéves képzéssel megszerezhető pszichiátriai szakvizsgához között. A pszichiáter – orvosi végzettségének köszönhetően – a mentális betegségek diagnosztizálása során képes kiszűrni azokat az állapotokat, amikor nem lelki, hanem testi eredetű a probléma. A pszichiáter szakorvos kérhet labor- és képalkotó vizsgálatokat (CT, MRI), melyekkel alátámaszthatja diagnózisát. Konkrét ismeretei vannak nemcsak a lelki, a szervi, valamint a pszichés eredetű testi – ún. pszichoszomatikus – betegségek feltárásáról, hanem gyógyszeres kezelési, gyógyítási lehetőségeikről is, tehát mind az elsődlegesen külső (lelki), mind az elsődlegesen belső (testi) eredetű betegségeket, mind ezek átmeneteit (függőségek, pszichotikus kórképek, szorongásos állapotok, depresszió) hatékonyan tudja kezelni.
Amikor valakire egyre nyomasztóbban nehezedik rá a depresszív életérzés, és egyre nagyobb szükségét érzi a „külső” segítségnek, leggyakrabban nem pszichológushoz vagy pszichiáter szakorvoshoz fordul, hanem a háziorvosához, aki a betegét – általában – pszichiátriai szakrendelésre irányítja. A rendelőben a szakorvos a beteg alapos kikérdezése után felveszi az anamnézist. Amennyiben valóban depresszió áll a panaszok hátterében, antidepresszánsokat írhat fel, illetve kiegészítő gyógymódokat (akár életmódváltást és pszichoterápiás kezelést) is javasolhat.
A pszichiáter csak akkor végezhet pszichoterápiás kezelést, ha rendelkezik pszichoterápiás szakvizsgával. Ennek hiányában a betegeket pszichológushoz kell irányítania.
A pszichiáter szakorvosnak szakpszichológus közreműködését kell kérnie minden olyan, pszichológiai teszt (pl. a gyakran alkalmazott Rorschach) elvégeztetéséhez, amelynek segítségével a lélekgyógyász bele tud látni a személyiségbe, a páciens lelki „működésébe”.

Hatékony gyógymódok a pszichiátriában

A pszichiáterek a depresszió kezelésében igen gyakran folyamodnak gyógyszerekhez.
A modern – úgynevezett harmadik generációs – hangulatjavítók (antidepresszánsok) alkalmazásával a betegek többségének állapotában már akár heteken, de általában fél éven belül jelentős javulás állhat be. Amennyiben pszichoterápia is kiegészíti a kezelést, az alkalmazott módszer megválasztásának mindig igazodnia kell a beteg szükségleteihez. Előfordulhat, hogy már a támogató tanácsadás, a családterápia (a közvetlen hozzátartozók bevonása a kezelésekbe) vagy a stresszoldó technikák valamelyikének alkalmazása is segít.
Súlyosabb mentális zavaroknál hatékony lehet a kognitív viselkedésterápia (a negatív gondolkodás áthangolását célzó – 10-20 „ülésből”, azaz beszélgetésből álló „rövid kezelés”), illetve pszichodinamikus terápia. Ezen módszer célja, hogy a kliens megértse és tudatosítsa, miképpen befolyásolja a múlt a jelenbeli viselkedést, és ennek ismeretében képessé váljon megoldatlan konfliktusai, a régi, rosszul működő kapcsolatai „rendezésére”.
Bár minden betegség kezelésének hatékonyságát növeli az orvos/gyógyító szakember és a páciens együttműködése, a pszichés betegségek, így a depresszió kezelésében különösen nem lehet eltekinteni az ún. terápiás szövetség kialakításától.
Ez azt jelenti, hogy a hagyományos autoriter orvos–beteg kapcsolat helyett az orvos partnerré, a beteg pedig aktív közreműködővé válik a terápia során. Ez a feltétele annak, hogy a páciens lelki egészsége „helyreálljon” és hosszú távon fenn is maradjon. Megfelelő terápia alkalmazása és együttműködés esetén – az esetek 60-80 százalékában – a mentális zavarokkal, pszichés betegségekkel küszködők újra egészséges, teljes értékű életet élhetnek.

Tájékoztassuk, hogy tájékozódhasson!

Mielőtt pszichiáterhez, pszichológushoz fordulunk, gondoljuk végig és írjuk le:

  • Mikor kezdődtek a panaszok?
  • Folyamatosan fennállnak, vagy csak időszakosan jelentkeznek?
  • Mik és menyire zavarók a tünetek?
  • Mennyire korlátozzák a mindennapi életvitelünket?
  • Van-e evési, alvási zavarunk és mióta?
  • Vannak-e, voltak-e önpusztító gondolataink?
  • Gondoljuk át életünk nagy örömöt vagy nagy bánatot okozó eseményeit és azt is, hogyan éltük meg őket?
  • Vegyük számba a rendszeresen szedett gyógyszereket.
  • Gondoljuk végig, volt-e a családunkban, a felmenőink, oldalági rokonaik körében valakinek mentális zavara, pszichés betegsége?

A napfény meglepő hatása
Az elmúlt években mind többször kerül szóba a szezonális, más néven téli depresszió.   tovább Tovább
8 megdöbbentő tény a depresszióról
A depresszióról szinte évről évre többet tudunk. Az új információk sokszor meglepőek is.   tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

beteg orvos depresszió pszichológus






hirdetes