Kettős védelem a méhnyakrák ellen
hirdetés
A méhnyakrák ma még mindig a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 év alatti nők között Európában, noha a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazásával ma már lehetőségünk van megelőzni. A méhnyakrák elleni védőoltás a kislányok mellett a szexuális életet élő felnőtt nőknek is javasolt. Hazánkban már több mint százezer lány és felnőtt nő élt a méhnyakrák elleni védőoltás lehetőségével.
A súlyos és sokakat veszélyeztető betegség megelőzésének fontosságára több szervezet is figyelmeztetett az Európai Méhnyakrák Megelőzési Héten, amit – már hatodik alkalommal – január 22. és 28. között rendeztek meg. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét: ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, hiszen ez a rosszindulatú daganatos betegség védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető.
Kettős védelem
Akárcsak tavaly, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a GlaxoSmithKline Kft. idén is 100 rászoruló kislány és 100 édesanya számára ajánlott fel méhnyakrák elleni védőoltást. A segítség elsősorban olyan családok számára válik elérhetővé, akik nagyon nehéz körülmények között élnek. A figyelemfelhívó segítség célja elsősorban az volt, hogy minél több nőhöz jusson el az üzenet: az egészség megőrzéséért mi magunk is tehetünk, fontos a tudatos egészségvédelem és öngondoskodás.
Mit jelent az egészségvédelem a méhnyakrák megelőzésével kapcsolatban? A szűrés és a védőoltás kettős védelmét. Az oltóanyag megakadályozza a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés kialakulását. A teljes oltási sor három adagból áll, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, bármelyik orvos felírhatja. A vakcina a méhnyakrákok nagy többségét képes kivédeni, a ritka rákkeltő HPV-típusok ellen nem véd, ezért a rendszeres szűrést az oltás után is folytatni kell.
A szűrővizsgálat a kóros elváltozások, rákmegelőző állapotok időben történő felfedezését teszi lehetővé. Sajnos az elváltozások 20 százalékát a szűréssel nem fedezik fel. Ezért a védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.
Mekkora a veszély?
A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori: a szexuális életet élő nők közel 80 százaléka megfertőződik a HPV-vel az élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12–18 hónap alatt megszűnik a szervezet természetes immunvédekezése következtében. A tartós fertőzések azonban tünetmentesen, hosszú évek alatt méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot, és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása. Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, a nők életük során többször is megfertőződhetnek. Magyarországon évente közel 10 000 nőnél végeznek méhnyakcsonkolást (konizációt) rákmegelőző állapotban. Ez a szám rendkívül magas. A méhnyakcsonkolást követően a későbbi gyermekvállalás esetén nehezebb lehet a teherbe esés, illetve koraszülést is eredményezhet. Védőoltással jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata.
Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében, és mintegy 30 000 nő veszti életét a súlyos betegségben évente. Magyarországon az Európai Unió átlagához képest is súlyos a helyzet: tavaly több mint 400 nő halt meg a betegségben.
A felvilágosító kampány célja, hogy minden nő, életkorra való tekintet nélkül tudatában legyen annak, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel ma már nagyon eredményesen védekezhetünk a méhnyakrák ellen. – Nagymértékben a mi felelősségünk, hogy a családunk nőtagjai megkapják a méhnyakrák elleni védőoltást, és rendszeresen járjanak szűrésre – összegezte Leitner György, a GlaxoSmithKilne Kft. vezetője.
4 jel, amely méhnyakrákra utal
4 tényező, ami méhnyakrákra...
