3 dolog, amitől felmegy a pumpa
hirdetés
Nem árt tehát tudni, milyen tényezők idézhetnek elő akár alacsony, akár magas vérnyomásértékeket, illetve mi miatt „ugorhat ki” a vérnyomás. Ez utóbbi még akkor is károsodást okozhat a szervezetben, ha nem naponta fordul elő. Különösen ötvenéves kor felett, amikor a legtöbbünket utolér a magas vérnyomás, jó tudni, milyen külső és belső tényezők vezetnek emelkedéséhez vagy eséséhez. A vérnyomás dinamikusan változik, azaz hol emelkedik, hol süllyed fizikai, szellemi aktivitásunktól függően. Értékeit azonban befolyásolja a napszak, az évszak, az időjárási fronthatás, a táplálkozás ideje, az étel ízesítése (például csípős, sós), az elfogyasztott folyadék (alkohol, tea, kávé) és az ital mennyisége, de a stressz, a hormonműködés, a szexuális aktus, sőt – egyes kutatások szerint – a légszennyezettség mértéke is.
A vérnyomásértékek éjszaka alacsonyak, majd kora reggel, ébredés után emelkednek, a nap folyamán pedig – a déli étkezés után – csökkennek. Az aktív időszakokban – napszaktól függetlenül – magasabb a vérnyomásunk, ugyanis így alkalmazkodik a szervezet oxigénszükségletéhez.
A vérnyomás-ingadozásnak két formája van. Az kardiológusok, sőt a háziorvosok előtt is jól ismert a kora reggeli és késő délutáni vérnyomás-emelkedés, mely mind az egészséges embereknél, mind a hipertóniás betegeknél már a hajnali órákban kezdetét veszi, és a pulzusszám emelkedésével jár együtt. Utóbbiaknál ez az időszak (különösen az ébredés utáni emelkedő periódus) kifejezetten kockázatos lehet a stroke, a szívroham vagy a hirtelen szívhalál szempontjából.
Érdekes – tudományos vizsgálatokkal igazolt – tény, hogy az úgynevezett heti ritmusban a hétfői nap a legkritikusabb a reggeli vérnyomásértékek „kiugrása” szempontjából.
Testünk barométere
A napi életritmuson túl a vérnyomás ingadozását sok más tényező is előidézheti.
Kutatók szerint az évszakok (és a köztük lévő átmenet) is hatnak a szimpatikus idegrendszerre (mely többek között szervezetünknek a stresszhelyzetekre adott válaszáért felelős). Ugyancsak tevőlegesen avatkoznak bele a pulzus és a vérnyomás emelkedésébe a katekolamin nevezetű (a mellékvesék velőállománya által termelt) hormonok. Még a magas-vérnyomásosok közül is kevesen tudják, hogy a szisztolés vérnyomás télen általában 5 ponttal magasabb, mint nyáron. Ezzel nem árt tisztában lenni, hiszen a gyógyszert szedő idősebbeknek nem ugyanazt a gyógyszeradagot kell szedniük nyáron, mint télen, vagyis a hideg évszak közeledtével nem árt gyógyszereik „adagolását” újra megbeszélniük kezelőorvosukkal. Az ide vonatkozó kutatások arra is ráirányították a figyelmet, hogy az évszakok változása (elsősorban az ősz, a tél beköszönte) kockázati tényezőnek számíthat az idős, krónikus magas-vérnyomásos emberek számára, tehát kezelésük több odafigyelést igényelhet.
Ma már köztudott, hogy az időjárási frontok is befolyásolják a vérnyomásértékeket. Még azok számára is gondot okozhatnak az időjárás hirtelen változásai, akik nem küzdenek vérnyomásproblémákkal. A hidegfrontra érzékenyek egyik csoportjában megemelkedik mind a szisztolés, mind a diasztolés érték, míg a másik csoportban lelassul a szívműködés, és „leesik” a vérnyomás.
A meleg frontra érzékenyek többségénél a légköri viszonyok megváltozása és a felmelegedés előtt pár órával szaporábbá válhat a pulzus, markánsan megemelkedhetnek a vérnyomásmutatók is.
- Vérnyomást csökkentő hatást tulajdonítanak a kutatók a csípős ételeknek. Kis mennyiségű erős paprika napi fogyasztását például azért ajánlják, mert a benne lévő vegyület, a kapszaicin „ellazítja” az ereket, aktiválja az erek falában található egyik receptorcsatornát, így megnő a nitrogén-oxid termelése. (Ez a gázmolekula megvédi az ereket a gyulladástól, a meszesedéstől.)
- Az étcsokoládé fogyasztásával is hatékonyan csökkenthető a vérnyomás. Naponta akár néhány kockányi fekete csokoládé elfogyasztásával optimális szinten tarthatod a vérnyomásodat.
Teher alatt nő a vérnyomás?
A vérnyomás igen erősen függ a testhelyzettől, illetve attól is, milyen tevékenységet végzünk. A mozgás, a szellemi aktivitás, sőt az ülő helyzetből való hirtelen felállás következtében is megemelkedhet. A stresszes helyzetek ugyancsak hozzájárulnak a vérnyomásértékek növekedéséhez – ennek magyarázata az, hogy a feszült állapot hatására megnő a szimpatikus idegrendszer aktivitása, a szervezetben fokozódik az érszűkítő anyagok (adrenalin, noradrenalin) termelődése.
Az izomfejlesztő statikus gyakorlatok (például a nagy erőkifejtéssel járó súlyemelés, sőt maga a cipekedés is) kifejezetten vérnyomásemelő hatásúak. Akinek „változó” a vérnyomása (tehát hol normál, hol magasabb értékeket mutat), annak számára az úgynevezett dinamikus, tehát a testhelyzet megváltozatásával járó, de extra erőkifejtést nem igénylő mozgásformák (például a tánc, úszás, tenisz, foci, kirándulás, tempósabb séta, „laza” kerékpározás) ajánlatosak.
Gondold meg és (úgy) igyál!
A vérnyomást befolyásoló tényezők között fontos szerepe van a megfelelő folyadékbevitelnek. Az alacsony vérnyomásban szenvedőknek különösen figyelniük kell erre. Nem mindegy azonban, hogy mit iszunk.
A kis mennyiségű, maximum 1-1,5 dl alkohol (bor, sör) napi egyszeri fogyasztása vérnyomáscsökkentő hatású lehet (hatása 3–6 órán át tart). Az ennél jelentősebb alkoholfogyasztás után akár 3-4 napig is emelkedett vérnyomásértékekre lehet számítani.
A napi többszöri kávé- és kólafogyasztás ugyancsak okozhat hirtelen vérnyomás-emelkedést.
A már hipertóniában érintettek mindenképpen igyekezzenek megelőzni, hogy „kiugorjon” a vérnyomásuk, tehát a napi egy presszókávénál ne igyanak többet, kólát és más koffeintartalmú italokat se fogyasszanak.
A magas vérnyomás veszélyei
Mit okoz a magas vérnyomás?
