Észre sem veszed őket, pedig meghatározzák az életedet
hirdetés
A króm. A króm olyan mikrotápanyag, amelynek szerepét általában nem értékén kezeljük, holott például az inzulin működéséhez elengedhetetlenül szükséges, és azt is tudjuk, hogy csökkenti az inzulinrezisztenciát. Az alacsony krómszint, úgy tűnik, szerepet játszhat bizonyos szívbetegségek kialakulásában és a kognitív funkciók romlásában is. Tehát fontos elemről van szó.
Étrendünk nem tartalmaz elegendő mennyiségű krómot, bár közismert, hogy a sörélesztőben, a gombákban, a brokkoliban, bizonyos növényi magvakban, valamint az osztrigában megtalálható. Az ételek elkészítése közben azonban a krómtartalom csökken, sőt a szénhidrátban gazdag étrend és a stressz kiüríti a szervezet krómraktárait.
Az Amerikai Gyógyszer és Élelmiszer Hivatal (FDA) ajánlása szerint a szükséges napi krómbevitel 120 mikrogramm, ezzel szemben az átlagos bevitel ennek alig egyötöde. Ráadásul a szervezet krómtartalma az életkorral csökken, ezért az idősebbeknél és különösen a cukorbetegeknél szükség lenne a króm pótlására. A krómpótlást értékelő klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy már néhány hét múlva lényegesen javul a szénhidrát-anyagcsere és a vércukorszint, csökken a vágy a nassolásra, hatékonyabb a fogyókúra, és megszűnik a cukorbetegek, illetve inzulinrezisztenciában szenvedők fáradékonysága. Még egy fontos adalék: az élelmiszerekben, táplálékkiegészítőkben található króm – az iparban alkalmazottal szemben – természetesen nem mérgező.
A szelén. A szelént a svéd Jöns Jacob Berzelius (1779–1848) fedezte fel 1817-ben, és a Hold görög istennőjéről nevezte el. A mai napig Janus-arcú elemnek számít, mert egymással homlokegyenest ellenkező tulajdonságokkal ruházták fel. Rákkeltő, de ugyanakkor rákmegelőző, mérgező, de egyben létfontosságú elemnek is tartják. Ezen kettősség magyarázata a szervezetbe jutó, illetve benne lévő szelénkoncentrációban rejlik, mert nagyon szűk a terápiás és a toxikus tulajdonság közti koncentrációtartomány.
Csak mintegy három évtizede ismert, hogy a szelén a glutation-peroxidáz nevű enzimben található meg. Ez az életfontosságú enzim védi meg a vörösvértesteket, a sejtmembránokat és a sejtalkotókat az oldható peroxidok káros hatásaitól. Az enzim 1973-as felfedezése után vált érthetővé, hogyan védhet ez az elem a daganatos megbetegedések, az ízületi gyulladás, a gyorsabb öregedés vagy éppen bizonyos szívbetegségek ellen. Szelén hiányában, illetve az enzim működészavara esetén például szívizomgyulladás alakul ki. Ez idővel a szívizom elfajulásához és halálhoz vezet. Ezt a kórképet a felismerésének helye után, a Kínában található szelénhiányos tartományról Keshan-kórnak nevezték el.
Mára az is kiderült, hogy szelénre a jodotironin 5-dejodináz enzim működéséhez is szükség van. Ez az enzim a pajzsmirigy jódanyagcseréjét szabályozza. A szelén hiánya a pajzsmirigyhormon, a tiroxin működésének zavarához vezet, ami számos anyagcsere-folyamatra hat károsan.
A napi szükséglet mintegy 50-70 mikrogramm, napi 400 mikrogramm felett már mérgezési tünetek léphetnek fel.
Tudományosan meg nem erősített tény, de intenzíven vizsgált terület, hogy a szelén gátolja a bőr öregedését, és lassítja a szervezet öregedési folyamatait. Javítja az immunrendszer működését (vizsgálatok szerint nem véletlen, hogy az olyan fertőző betegségek, mint az AIDS, az ebola, illetve az influenzajárványok a Föld szelénhiányos területeiről, például Kongóból, illetve Kínából indulnak ki).
Szelénforrás a búzacsíra, a zabpehely, a barna rizs, a narancslé.
A kobalt. A kobalt az emberi szervezetben nyomelemként található meg. A B12-vitamin (cianokobalamin) alkotóeleme. Ilyen formában részt vesz a vasanyagcserében, növeli a vörösvértestekben a vérfesték, a hemoglobin mennyiségét.
Kutatások szerint a vészes vérszegénység mellett hatékonyan kezelhetők vele bizonyos fertőző betegségek, és segít megőrizni az idegsejteket körülvevő, szigetelő funkciót betöltő mielinhüvely épségét, működését.
Bizonyos enzimek szabályozásában és stimulálásában játszik még szerepet. Nem egyértelműen bizonyított, de vannak rá adatok, hogy főként időseknél fokozza a szervezet energiáit, csökkenti a fáradtságérzést, segít megelőzni a szellemi leépülést, és javítja a kognitív funkciókat.
A cianokobalamint az állati és a növényi szervezet nem tudja előállítani, bioszintézise más mikroorganizmusokban történik. Így az egyszerű kobaltsók adagolása nem jár kedvező biológiai hatással.
Korábban leírták, hogy a sör habjának stabilizálása érdekében alkalmazott kobalt nagy mennyiségben szívizom-károsodáshoz, szívelégtelenséghez vezetett.
A kobaltforrásként a szervezet számára egyedül használható B12-vitaminban gazdag élelmiszerek a hús, a tej, a tojás és a káposzta.
A vas. Néhány baktérium kivételével minden élő szervezet számára alapvető fontosságú elem. Főként metalloproteinekben (fémet tartalmazó fehérjék) található meg a szervezetben, mert egyéb vegyületeiben sejtméreg is lehet. Talán legfontosabb formája a vér oxigénszállító fehérjéje, a hemoglobin.
Ezenkívül többek között az izom egyik fehérjéjében (mioglobin) és különböző szállítófehérjékben, citokrómokban, oxidációs redukciós folyamatokat katalizáló és DNS-szintézist előkészítő enzimekben található meg. A szervezet a bakteriális fertőzések elleni küzdelemben vasat raktároz el a sejtekben (például ferritin formájában), így a kórokozók nem férnek hozzájuk.
A Pennsylvania State Universityn végzett klinikai vizsgálat nemrégiben igazolta, hogy ha olyan fiatal nőknek, akik nem szenvednek vashiányos vérszegénységben, kiegészítő táplálékként vasat adnak, javul a figyelmük, a rövid és hosszú távú memóriájuk, valamint a kognitív funkciójuk.
Vasban gazdag élelmiszerek a búzacsíra, a lencse, a kaviár, a sörélesztő, a spenót, a sóska.
Az egészséges élethez elengedhetetlenül szükséges tápanyagok listája igen hosszú, és egyre bővül. Ideális esetben az ételeinkből hozzá kéne jutnunk ezekhez az anyagokhoz, gyakran azonban pótlásukra van szükség. Ha szükséges, jobb ezt mielőbb megkezdeni, mert hiányuk tartós, esetleg maradandó károsodásokhoz vezethet.
Cikkünk megírásában a Korkontroll és dr. Kökény Zoltán volt segítségünkre.
Infarktus, stroke - A szelénhiány...
11 jel, hogy vashiányod van
