Súlyos betegséget jelezhet a szédülés

A vertigót általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is (nystagmus).
A vetigót számos ok idézheti elő.

Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó (jóindulatú, időnként megjelenő pozicionális vertigó – BPPV). A BPPV során a fej helyzetének változtatásakor intenzív, rövid ideig tartó vertigó alakul ki. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember fekve megfordul, vagy reggel felül az ágyban. A betegség akkor jelentkezik , ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad, és bejut a belső fül kis félkörös ívjárataiba (csatornáiba). Ezek a kis darabkák mozgásukkal ingerlik a belső fül érzékelőit, s ezáltal heves, forgó jellegű szédülést idéznek elő.

A belső fül gyulladása. A belső fül gyulladása (akut vestibularis neuronitis vagy labirintitis) hirtelen intenzív vertigót hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül.

Szerencsére a vestibularis neuronitis általában néhány nap alatt magától meggyógyul. Vestibularis gyakorlatok végzésével a felépülés gyorsítható. Bár a betegség oka nem ismeretes, vírusos fertőzés merülhet fel a hátterében.

Ménière-betegség. Ménière-betegség során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó vertigós epizódokat idézhet elő.

Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés (tinnitus) és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Ménière-betegség oka ismeretlen.

Vestibularis migrén. A vestibularis migrén egyensúly-bizonytalanságot, halláscsökkenést, fülzúgást okozhat. Az ebben szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. Az egyensúly-bizonytalanságot és szédülést a fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen tartózkodás, gépjármű vezetése vagy akár a tévében látott mozgás is kiválthatja. A betegek legtöbbjénél a vertigó nem a fejfájással egyidejűleg jelentkezik. Ehelyett a jellegzetes migrént kiváltó okok vertigóhoz vezethetnek fejfájás kialakulása nélkül. A migrénes vertigóroham néhány perctől néhány napon át tarthat.

Akusztikus neurinóma. Az akusztikus neurinóma a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat. A hallóideg a belső fület köti össze az aggyal. A tünetek közé tartozhat az egyensúly-bizonytalanság, a szédülés, a halláscsökkenés és a fülzúgás is.

Gyors irányváltoztatás a mozgás során. A hullámvasút, a hajózás, a gépjárműn vagy a repülőn utazás időnként szédülést okozhat.

Egyéb okok. Ritkán a vertigó súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.

Gyengeségérzés (presyncope)

A presyncope ájulás előtti állapotot jelent, amelyben gyengeségérzet alakul ki, de az állapotot nem kíséri eszméletvesztés. Néha hányinger, elsápadás és szédülés társulhat ehhez a gyengeségérzethez. A presyncope okai közé tartozik:

A vérnyomás leesése (orthostaticus hypotensio). A szisztolés vérnyomás, azaz a vérnyomás magasabb értékének drámai csökkenése gyengeségérzethez, illetve ájulásközeli érzéshez vezethet. Ez kialakulhat túl gyors felüléskor, illetve a túl gyors felálláskor.

Elégtelen szívpumpa-funkció. Bizonyos betegségek, például az érelmeszesedés, a szívizom megbetegedései (cardiomyopathia), szívritmuszavar (arrhythmia) vagy a vértérfogat csökkenése miatt elégtelen mennyiségű vér áramolhat ki a szívből.

A teljes cikk elolvasható a VEBBeteg.hu oldalán: A szédülés típusai

Karzsibbadás, kihűlt bőr,...

A nyakfájás mögött komoly problémák is állhatnak, melyek nem csak nyakadban okoznak tüneteket. Lássuk, melyik fájdalom, mit jelent!  tovább 

Fejfájás vagy migrén?

Fejfájása szinte mindenkinek volt már. Van, akinek azonban visszatérő, és nagyon erős – rögtön migrénre kell-e gondolnia? Honnan ismerheted fel?  tovább 

Tetszett a cikk? Tedd kedvenceid közé az Ötvenentúl.hu-t!

megosztom: