5 jel, ami petefészekrákra utal
hirdetés
Ahogy annyi más rákos megbetegedésről, a petefészek-daganatról is elmondható, hogy kialakulásának okait ma még inkább csak találgatják, néhány érdekes statisztika azonban a rendelkezésünkre áll. A megfigyelések szerint a petefészekrák a férjezett nők körében jóval ritkább, mint a házasságon kívüli kapcsolatban élők vagy facér hölgyek körében. Ez az összefüggés talán a rendszeres nemi élet betegségmegelőző hatására, esetleg egyéb, lelki tényezőkre mutathat. Azt is megfigyelték, hogy nagyobb eséllyel betegszenek meg azok a nők, akik nem szültek, illetve 35 éves koruk után estek teherbe. Ezen túl csupán a szinte minden daganatra jellemző genetikai tényező említhető – ha a családban előfordult már petefészek-, emlő- vagy méhnyakrák, a rendszeres szűrővizsgálat különösen indokolt.
Mivel ennél többet nem tudunk a rák kialakulásának kockázati tényezőiről, a megelőzés érdekében ezúttal nem sok tanácsot adhatunk. Rejtélyes, ismeretlen tényezők játszanak közre a megjelenésében, alig észrevehető tünetek kísérik, így a legtöbb, amit tehetsz, hogy bizonyos életkor – 50 év – felett rendszeresen jársz szűrésre. A jó hír viszont az, hogy a petefészekben kialakuló daganatok mintegy 80 százaléka jóindulatú.
A petefészek-daganat tünetei
Mint említettük, meglehetősen rejtélyes és „csendesen” kialakuló ráktípusról van szó. Az esetek mintegy kétharmadában már csak előrehaladott stádiumban fedezik fel, a szerencsésebb, korai diagnosztika pedig nem a jól felismerhető tüneteknek, hanem a rutin- vagy más okból végzett nőgyógyászati vizsgálatnak köszönhető.
Amikor a következő – mellesleg közel sem látványos és kizárólag daganatos megbetegedésre jellemző – tünetek megjelennek, a petefészekrák sajnos már előrehaladottabb stádiumban van, és valószínűleg elterjedt a hasüregben. Ennek ellenére haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek közül többet is érzékelsz magadon:
- teltségérzés a hasban, a jóllakottságérzés akkor is, mikor alig vagy nem eszel;
- kismedencetáji fájdalmak, illetve fájdalomérzet a bélben, gyomorban;
- gyakori vizelési inger, vizelési panaszok;
- székrekedés, nyomásérzés;
- hasűri nyomás érzése, amit a megnövekedett folyadékgyülem okoz.
A petefészekrákot ezenkívül rendszerint petefészek-megnagyobbodás kíséri, mely nőgyógyászati vizsgálat során is könnyen kitapintható. A megnagyobbodott petefészeknek azonban nem kizárólag rákos megbetegedés lehet az oka, ráadásul a daganatok nagy százalékban jóindulatúak, és szintén a szerv megnagyobbodásával járnak.
Kezelés és esélyek
A petefészekrák áttétjei viszonylag hamar jelentkeznek. Részben ebből adódik, hogy a gyógyítás nagyrészt műtétet, a tumor, ezzel együtt a petefészek és a méh eltávolítását jelenti. Kiegészítő kezelésként – mint szinte minden daganattípus esetében – sugárkezelés és kemoterápia alkalmazása a bevett gyakorlat. A műtétet a kései stádiumban felfedezett megbetegedés esetén is alkalmazzák, hiszen az operációnak, az érintett szervek eltávolításának a szervezetre nézve még akkor is tehermentesítő hatása van, ha az áttétek miatt a tumorszövetek nem számolhatók fel teljes egészében. Ilyenkor a műtét következtében a várható élettartam is növekszik.
A petefészekrák miatti halálozás az elmúlt időszakban visszaszorult, részben a szűrővizsgálatoknak, a szűrés fontosságát érintő propagandatevékenységnek köszönhetően. Még a nem kezdeti stádiumban lévő daganatok műtéti kezelése is nagyobb arányban sikerül, mint korábban, bár a kiújulás veszélye természetesen a petefészekrák esetében is fennáll.
4 jel, amely méhnyakrákra utal
A daganatok lelki háttere
