Rémisztő számok az öregedésről
hirdetés
A várható életkor növekedése egyfelől „az emberi civilizáció diadala”, másfelől beláthatatlan nehézségek forrása. Csak egyetlen példa: amennyiben nem sikerül az Alzheimer-kór mágikus gyógyító piruláját felfedezni, akkor az Egyesült Államokban a jelenlegi 4 millió helyett két évtized múltán 14 millió szellemileg leépült öregről kell majd gondoskodni – és az Alzheimer-kór csak egy a sokféle önellátásra képtelenné tevő betegség közül. Életbevágóvá vált a társadalom és az egyén számára egyaránt, hogy a robbanásszerűen növekvő élettartam harmadik harmada is élhető és értékes legyen. A történelem előtti korokban egy ember 25 évet élt, a Római Birodalomban már megélték a harminc évet is, az Egyesült Államokban pedig 1870-re 40 év lett az átlagos élettartam. Kétszáz évvel ezelőtt a nők nagy része még a húszas éveiben belehalt valamilyen szülési szövődménybe.
Öregedő emberiség
Az elöregedés nem csak a fejlett országok gondja, az egész emberiség öregszik: a születéskor várható élettartam az elmúlt 160 évben évente negyedévvel nőtt. Ez a folyamat ma sem lassul, ezért matematikai modellek alapján biztosra veszik, hogy az elkövetkező ötven évben a fejlett országokban a várható élettartam eléri majd a hihetetlennek tűnő száz évet, és az emberi élet végső határát 113–124 évre teszik.
Néhány hónapja a világ népessége elérte a 7 milliárdot, és évente közel 80 millióval gyarapszik. A növekedés felét India (21 százalék), Kína (12 százalék), Pakisztán (5 százalék), Nigéria (4 százalék), Banglades (4 százalék) és Indonézia (3 százalék) adja. 2050-re a világ népessége 7,9–10,9 milliárd lehet. A fejlett országokban jelenleg 1,2 milliárd ember él, népességük várhatóan csökken: Japán és Németország lakossága 14, Olaszországé és Magyarországé 25, Oroszországé, Grúziáé és Ukrajnáé 28–40 százalékkal lesz kevesebb. A 60 éven felüliek száma a mai 606 millióról 2050-re közel 2 milliárdra gyarapodik.
Az Age Wave és a várható hatások
A jelenséget az emberiség izgalmas kihívásának is tekinthetjük, amelyet – sok egyéb korábbi sorskérdéshez hasonlóan – minden valószínűség szerint meg fog oldani. A megoldás körvonalai többek között az amerikai Baby Boom nemzedék viselkedésének kutatásából rajzolódnak ki. Ken Dychtwald felismerése volt, hogy e nemzedék életének minden időszakában képes volt alapvetően megváltoztatni a társadalmi fejlődés irányát: bármely életszakaszba léptek is, ami őket abban az időben foglalkoztatta – lett légyen gazdasági, személyes vagy akár egészségügyi kérdés –, a társadalom és a piac meghatározó témájává vált. Megoldásaik révén újjáalakultak a kapcsolati viszonyok, a születésszabályozás, a gyermekek gondozása, a munkahelyek, a banki kölcsönök, az egészségügy, az információs technológia. Ma ez a nemzedék az USA gazdaságának meghatározó ereje: az ő tulajdonuk a gazdasági vagyon 77, a részvények 66 százaléka, ők ellenőrzik a gazdaság 70 százalékát. Az elköltött pénz 50 százalékát ők költik el, ők veszik az új autók 40, a luxusautók 48 és a luxusutazások 80 százalékát. Ők kötik a hosszú távú gondoskodási biztosítások 90 százalékát, ők veszik igénybe az orvosi vizsgálatok 45 százalékát, ők vásárolják a szabadon hozzáférhető gyógyszerek 51 százalékát és az orvos által felírt szerek 71 százalékát!
Dychtwald 1989-ben írta AgeWawe című bestsellerét, amelyben elemezte e nemzedéknek a korábbiakhoz képest alapvetően megváltozott igényeit:
- Aggodalom az idült betegségektől és a vágy, hogy mindent megtegyenek a fizikai öregedés késleltetéséért.
- A pénzeszközök mennyiségének növekedése, a keresőképesség kiterjedése.
- Az ötven éven felüliek korcsoportja életszakaszok szerint tovább strukturálódik: az igények különbözők a gyermekek fészekhagyása után, a nagyszülővé válás idején, a nyugdíjba vonuláskor, megözvegyüléskor vagy a kései újabb munkavállalás esetében. Minden életszakaszra új kihívások és új lehetőségek jellemzők.
- Az élmények iránti vágy megelőzi az anyagi javak megszerzésének vágyát.
- Az életmód összetettsége miatt az „üres idő” továbbra is hiányzik.
Dychtwald tíz évvel később újabb jóslattal állt elő: figyelmeztetett azokra az óriási feladatokra, amelyeket a korhullám állít majd az egészségügy és a gazdaság elé. Vízióját azóta további vizsgálatok támasztották alá: míg a 20. század a fiatalságot eszményítette, a 21. kénytelen lesz az érettekre összpontosítani.
Hazai statisztikák
Magyarországon nemcsak öregszünk, fogyunk is, méghozzá megállíthatatlanul és rohamosan, évente mintegy 40 000 fővel. A férfiak halálozása a negyvenes éveiktől növekedni kezd, és minden korcsoportban kifejezettebb a nőkénél, ezért a teljes népességet számítva 100 férfira 110 nő jut, míg a 60 éven felüli népességben 100 férfira 159 nő. A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 66 év, nőknél 75 év. (Összehasonlításképpen: a skandináv országokban a férfiak élettartama 78-79 év, a nőké 79-81 év, Japánban mindkét nemnél 82-82,5 év.)
Íme, a jövő irányzatai a populációbiológusok szerint:
Folytatódik a népességszám csökkenése, Magyarország lakossága 2050-re 7,4-8,8 millióra csökken. A munkaképes korúak (20–64 évesek) száma még ebben az évtizedben jelentősen csökken, mert kilépnek közülük az 1950-es években született, nagy létszámú korosztályok. (Újabb csökkenés akkor várható, amikor az 1970-es években született korosztályok is elhagyják a munkaképesség korát.) Az idősek létszáma a csökkenő népességen belül növekedni fog, a 65 évesek és idősebbek száma 2050-ig csaknem megkétszereződik. A 2015-től kibontakozó elöregedési korszak alapjaiban veszélyezteti az időskori ellátó rendszereket és finanszírozásukat.
Mi az az öregedés?
Te hogyan éled meg az öregedést?
