Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. June 27. Tuesday, László   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

A Parkinson-kór első jelei

2011.03.20. | Lám Luca
A Parkinson-kór egyelőre gyógyíthatatlan, ám folyamatát lassítani lehet. Hogyan ismerheted fel, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésedre?
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Mi a Parkinson-kór?

A Parkinson-kór degeneratív betegség, mely az agynak a mozgásért és az egyensúlyért felelős idegsejtjeit érinti. A betegség oka egyelőre ismeretlen, a genetikai hajlam – ezáltal a családi halmozódás vagy öröklődés is – az eseteknek csak mindössze alig több mint tíz szálakéban bizonyítható. Egyéb lehetséges okokként az orvosok a környezetből érkező toxikus behatásokat jelölik meg. Általában a hatvanéves kor fölöttieket érinti, de egyre több extrém esetre derül fény. Az egyik leghíresebb Parkinson-kóros – Michael J. Fox, amerikai színész – például már harmincéves korában felfedezte magán a jellegzetes tüneteket.

Milyen jelekre figyelj?

A legtöbb Parkinson-kóros beteg alig észrevehető tünetekről számol be – legalábbis a betegségük kezdetén. Az említett színésznek például először a jobb kisujja remegett időnként. A kisujjremegés aztán az egész jobb karjára kiterjedt. A felismerést az is nehezíti, hogy a tünetek csak nagyon lassan, fokozatosan alakulnak ki, illetve súlyosbodnak, így a legtöbben csak akkor veszik észre, amikor már szabad mozgásukban akadályozza őket, vagy mozgás közben jelentősen csökkenti biztonságérzetüket.

  • A kéz és a láb nyugalomban remeg. A remegés mozgásra mérséklődik.
  • Súlyos egyensúlyzavar, a beteg akár teljesen el is veszítheti egyensúlyát a hirtelen mozdulatokra, melyek ezáltal veszélyessé válnak.
  • Idővel a beszéd halkká és monotonná válik.
  • A járás leginkább csoszogásra emlékeztet, a mozdulatokat rövid izommerevség előzi meg.
  • Az izomzat nem lazul el, pihenéskor is merev marad, így az egyébként automatikus mozdulatokhoz is erőfeszítés szükséges.
  • Mimikaszegény arc.
  • Pislogási nehézségek, zavarok jelentkeznek.
Egy kis statisztika

Az Egyesült Államokban több mint egymillió ember szenved Parkinson-kórban, és évente újabb ötvenezer esetet diagnosztizálnak. A betegek száma világszerte 6 millióra tehető, minden százezer emberből nagyjából 150 érintett. Hazánkban jelenleg 20 000 beteget regisztráltak, akiknek a száma évente körülbelül 1500 új beteggel nő.

Kezelése

A Parkinson-kórt általában gyógyszeres úton kezelik, de gyógyítani vagy visszafordítani nem tudják. A gyógyszerek célja a betegség súlyosbodásának lassítására korlátozódik. A gyógyszerek segíthetnek a remegés és az akaratlan mozgások leküzdésében, sok esetben azonban idővel elveszítik hatásosságukat, míg mellékhatásaik, például a hirtelen szaggatott vagy a rángó mozgások és a kézremegés, rosszabbodnak.

Ezzel szemben létezik egy másik – egyelőre nem túl elterjedt – módszer is, a mélyagyi stimuláció. A mélyagyi stimulációban elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra számára, amely egy sarló alakú, a mozgásokat felügyelő és koordináló terület az agy középpontjában. A Parkinson-kóros betegeknek az ezen a területen található dopamintermelő (ingerületátvivő) idegsejtjei pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.

A módszer hatásosságáról szóló legújabb kutatást Frances Weaver, PhD vezette az Illinois államban: kétszázötvenöt véletlenszerűen kiválasztott parkinsonos beteget kezelt mélyagyi stimulációval vagy egyéb módon. A betegek negyede hetven évnél idősebb volt – olvasható a Medipress oldalán.

A mélyagyi stimuláció előnyei: hat hónappal a kezelés után a betegek napi, körülbelül 4,6 órával több mozgási problémától mentes állapotról számoltak be, míg a kontrollcsoport esetében ilyen nem volt. Összességében a mélyagyi stimulációval kezelt betegek 71 százalékánál jelentkezett javulás a motoros funkciókban, míg a gyógyszeres kezelés esetén ez az arány csak 32 százalékot tett ki.

A mélyagyi stimuláció hátrányai: a betegek esetében nagyobb a műtétet követő komplikációk valószínűsége, így a fertőzések, idegrendszeri rendellenességek, pszichiátriai tünetek jelentkezése. A páciensek 10 százalékánál fejlődött ki fertőzés, egy beteg pedig meghalt. Hat hónappal a műtét után komoly visszaesések is előfordultak.

Hogyan zajlik a műtét?

A műtéti eljárás rendkívül összetett – jegyezte meg Weaver: elsőként a betegek agyába kell beültetni az elektródákat. Ezt ébrenléti állapotban végzik, hogy az orvosok folyamatosan ellenőrizhessék a különböző agyterületek megérintését kísérő hatásokat, biztosítva, hogy az elektróda végül a megfelelő helyre kerüljön. Ezután a páciensek műtéten esnek át, melynek során beültetik a pacemakert, általában a mellkasba. Ezt a műtétet teljes altatásban végzik. Amennyiben a beteg megfertőződik, a készüléket ki kell venni, és újat kell beültetni.


Jelek, hogy pihenned kell
Az, ha fáradtnak érzed magad, nem egyenlő azzal, hogy kimerültél. Az előbbi megoldható egy alvással, az utóbbi viszont jóval komplikáltabb. Hogyan ismerd fel?  tovább Tovább
Híresek, gazdagok, Parkinson-kórosok
Hogy mi a közös II. János Pál Pápa, Adolf Hitler, Fidel Castro és Michael J. Fox életében? Az említettek mindegyike Parkinson-kórban szenved.  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

tünet



Csak röviden
Tovább
 
Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Rá ne fázz!
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés